Három oktatási program akkreditációját szerezte meg a Debreceni Nemzetközi Iskola (ISD).
Az ISD Magyarországon elsőként megszerezte az alsó, -és felső tagozatosok illetve középiskolások képzésére jogosító International Baccalaureate (IB) három oktatási programjának, a Primary Years Programme (PYP), a Middle Years Programme (MYP) és a nemzetközi érettségit adó Diploma Programme (DP) akkreditációját is. A nemzetközi érettségi a legjobb egyetemekre ad belépési lehetőséget a diákok számára – olvasható az ATV-n.
„Az ISD Magyarország, első IB Continuum iskolája, melyben 3-tól 18 éves korig (óvodától az érettségiig) a teljes programban zajlik az oktatás - mondta a híradónak Tom McLean, a Debreceni Nemzetközi Iskola igazgatója, aki hozzátette, hogy ehhez számos oktatási, gyermekjóléti és egyéb követelménynek kellett megfelelniük.
Rengeteg magyar és külföldi nagyvállalat helyezte át Debrecenbe a székhelyét. Ahogy sorra letelepedtek a neves külföldi cégek a város ipari parkjaiban (a BMW gyár, az épülő kínai akkumulátorgyár), úgy nőtt az ISD-ben a nemzetközi diákok létszáma.
Nem a jogi vagy az orvosi képzéseken húzták a legmagasabb ponthatárokat 2025-ben. 480 feletti pontokat olyan levelező szakokon hirdettek, ahova főleg 27 év felettiek jelentkeztek vagy csak egy-egy diákot vettek fel.
Fóti Péter oktatáskutató az alsó tagozatos oktatás egyik alapvető hibájának látja, hogy a tanulást a betűk, a szótagok és a számjegyek megtanításával kezdi, miközben a gyerekek természetes módon először mindig az összefüggéseket és a jelentést értik meg.
Egyetlen „igennel” adott egyértelmű választ Magyar Péter arra a kérdésre, várható-e a közeljövőben érdemi, célzott bérkorrekció a nevelést-oktatást közvetlenül segítő (NOKS) dolgozók számára.
Egységes bölcsődei bértábla bevezetését és átfogó bérrendezést sürget a Bölcsődei Dolgozók Demokratikus Szakszervezete (BDDSZ). A szervezet szerint jelenleg akár bruttó 200-300 ezer forintos fizetéskülönbség is kialakulhat ugyanazon intézményben, hasonló szakmai tapasztalattal dolgozó munkatársak között attól függően, hogy melyik bérrendszer vonatkozik rájuk.
Milyen legyen a 21. századi egyetem, és milyen készségekre lenne szükségük a hallgatóknak? Hogyan lehetne könnyebb a középiskola és az egyetem közötti átmenet? Többek között ilyen kérdésekről beszélgetett fiatalokkal az EFOTT-on Lannert Judit oktatási és gyermekügyi miniszter.
Az oktatási miniszter szerint az előző kormányban az oktatás egy mostohagyerek volt, melyet „egy hozzá nem értő nyugdíjas rendőr” és „egy állami pénzeket kampánycélokra osztogató, korrupt gyógyszerész” irányított.
Gosztonyi Gábor, a Pedagógusok Szakszervezetének (PSZ) alelnöke a Start című műsorban több olyan szempontot is felvillantott, amelyet szerinte egy új teljesítményértékelési rendszer kidolgozásakor figyelembe kell venni. Szerinte az új modellt nem lehet a szakmai szervezetek bevonása nélkül megalkotni.
