„Sok bizonytalanság, elkeserítő körülmény nehezíti ma a tanítást” – fogalmazott a Magyarországi Református Egyház Zsinatának Elnöksége, melyet az egykor az oktatásért is felelős miniszteri posztot is betöltő Balog is szignózott.
„Sok bizonytalanság, elkeserítő körülmény nehezíti ma a tanítást, s akadályozza, hogy a lényegre, az Önre bízott diákok nevelésére összpontosítson” – olvasható többek közt abban a Telex birtokába került levélben, amelyet a Magyarországi Református Egyház Zsinatának Elnöksége küldött az egyházhoz tartozó oktatási intézmények pedagógusainak. A levél azért érdekes, mert azt Molnár János főgondnok, a Zsinat presbiteri elnöke mellett Balog Zoltán püspök is aláírta, aki egykor az emberi erőforrások minisztere volt, hozzá tartozott az oktatásügy is.
„Számunkra Ön, mint pedagógus érték, aki méltó arra, hogy elismerjék a munkáját, méltó megfelelő bérezésre, szakmai elismerésre, megfelelő pihenőidőre, szabadságra” – fogalmaznak. A lap szerint a levélben azt is leírják, hogy a státusztörvény-tervezettel kapcsolatban jelezték álláspontjukat a kormánynak – a Belügyminisztérium hivatkozott is például a velük való egyeztetésre is – de ennek csak egy részt hallgatták meg és maradtak nyitott kérdések.
„Intézményvezetőink visszajelzései alapján, amennyiben a pedagógusbérek emelése nem történik meg a korábban tervezett módon, szeptembertől az egyházi fenntartású intézményekből is megindulhat a pedagógusok elvándorlása”
– írják a Balog által is szignózott szövegben. Hozzátéve, ez akár már ősztől megnehezítheti az intézmények működését.
A magyar tizenévesek 36 százaléka érzi úgy, hogy túl sok időt tölt képernyő előtt, miközben Európában ez az arány már 44 százalék - derült ki a legfrissebb Eurobarométer-felmérésből.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A 16–25 év közötti nappali tagozatos diákok és hallgatók július és augusztus között vállalhatnak munkát a programban, amelyhez a munkáltatók akár közel 280 ezer forintos támogatást is igényelhetnek.
Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Jövő év elején vizsgálni fogja az Oktatási Hivatal, hogy végrehajtották-e a korábban előírt intézkedéseket azok a fenntartók, amelyeknek a tartósan gyenge kompetenciamérési eredmények miatt kellett intézkedési tervet készíteniük.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
