Mikor lehet póttételt húzni a szóbeli érettségin?

Június 19. és 30. között zajlanak a középszintű szóbeli vizsgák. Mutatjuk, hogy mikor lehet, és mi történik, ha póttételt kell húznotok.

  • Székács Linda

Bár erre meglehetősen kicsi esélyt látunk, de ha mégis úgy alakulna a szóbeli érettségiteken, hogy valamelyik tárgyból egy szót sem tudtok elmondani, így tehát az is esélytelen, hogy megkapjátok a maximális pontszám legalább 12%-át, az elnök egy alkalommal póttételt húzathat veletek - írja az OH.

Ebben az esetben a szóbeli minősítést a póttételre adott felelet alapján kell számolni, maximális pontszámot viszont semmi esetben sem kaphattok a feleletetekre, hiszen a pontszámítás ebben az esetben úgy zajlik, hogy az elért pontszámot meg kell felezni és egész pontra kell kerekíteni, majd a százalékos minősítést és az osztályzatot ennek alapján kell kiszámítani.

Ha nem éritek el a minimum 12 százalékot, de nem akartok póttételt húzni, ezt a tényt a jegyzőkönyvben rögzíteni kell.

Ha viszont a szóbeli vizsgán 12 százalék feletti eredményt értek el, az még nem jelenti, hogy nem buktok meg. A szabály ugyanis az, hogy az írásbeli és a szóbeli vizsgán elért összpontszám alapján kell elérni a ketteshez szükséges 25 százalékos eredményt, önmagában a szóbeli vagy az írásbeli tehát nem elég.

 

Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.