Az írásbelik előtt hiába vártuk, de az érettségikkel és a diplomákkal együtt megjön majd Magyarország miniszterelnökének üzenete "a nagybetűs életbe kilépőknek."
Levelet küldött az érettségizőknek és diplomázóknak Magyarország kormányfője, Orbán Viktor - árulta el az Origónak Nyitrai Zsolt miniszterelnöki főtanácsadó, aki szerint a miniszterelnök ezzel "a figyelem gesztusát adja meg a tanulóknak."
Bár az írásbeli érettségi kezdetekor idén hiába vártuk a miniszterelnök szokásos jókívánságait, a 2020-ban elkezdett hagyományát úgy tűnik, idén is folytatni fogja Orbán Viktor. A kormányfő ugyanis a koronavírus-járvány idején írt először üzenetet a diákoknak, megköszönve azt, hogy speciális körülmények között is helyt tudtak állni az érettségin és az államvizsgákon, amit a bizonyítványaikkal és a diplomáikkal együtt kaptak kézhez a vizsgázók.
Magyarország számít Önre, mert mindannyian fontos évtized előtt állunk!
- szerepel a Magyar Nemzet szerint a levélben.
Nyitrai a státusztörvényre és az elmúlt időszak tüntetéseire is kitért. Ezzel kapcsolatban az Origónak azt mondta, ez annak a jele, hogy Magyarországon demokrácia van, és mindenki elmondhatja a véleményét.
"Ki merem mondani, hogy kevés jogszabály tervezése során történik ilyen széles körű társadalmi egyeztetés, mint most a tanári státusztörvény esetében. Számtalan javaslat, ami elhangzott a tanárok részéről, az beépült a jogszabálytervezetbe" - állítja a tanácsadó, aki többek között a kormány nyári diákmunka programjáról, a felsőoktatásról és a 25 év alattiak adókedvezményéről is beszélt.
A magyar tizenévesek 36 százaléka érzi úgy, hogy túl sok időt tölt képernyő előtt, miközben Európában ez az arány már 44 százalék - derült ki a legfrissebb Eurobarométer-felmérésből.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A 16–25 év közötti nappali tagozatos diákok és hallgatók július és augusztus között vállalhatnak munkát a programban, amelyhez a munkáltatók akár közel 280 ezer forintos támogatást is igényelhetnek.
Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Jövő év elején vizsgálni fogja az Oktatási Hivatal, hogy végrehajtották-e a korábban előírt intézkedéseket azok a fenntartók, amelyeknek a tartósan gyenge kompetenciamérési eredmények miatt kellett intézkedési tervet készíteniük.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
