A nyári szünet a legtöbb iskolás számára a felhőtlen szórakozás és a szüntelen játék időszaka. A rászoruló gyermekek élete viszont a nyári szünetben még nehezebb.
"Míg az iskolában hozzájutnak a tízóraihoz, ebédhez, uzsonnához, ez nyáron sajnos megszűnik, ami komoly terhet ró a családokra, sokan nincsenek is rá felkészülve" - közölte az MTI-vel a Gyermekétkeztetési Alapítvány a rászoruló diákok helyzetéről.
Az alapítvány közleménye szerint eddig 200 tartós élelmiszer-csomagot készítettek el, hogy segítsék ezeket a családokat, ami átlagosan 5-6000 gyermek és szüleik egyheti ebédjét fedezi. Ma viszont Magyarországon mintegy 200 ezer olyan gyermek van, aki segítségre szorul. Őket az étkeztetés mellett tanszerekkel és iskolai eszközökkel is szeretnének segíteni, továbbá szakemberek és sportolók segítségével azon vannak, hogy a gyerekek "igazi kalandokhoz, élményekhez jussanak, motivációs beszélgetéseken vegyenek részt." "Sok kicsi sokra megy alapon, mindig nagyon örülünk a támogatóknak. Legyen szó akár pénzadományról, akár tartós-élelmiszer felajánlásról. A támogatások nélkülözhetetlenek ahhoz, hogy folytatni tudjuk ezt a fontos vállalást" - teszik hozzá.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
A Tanítanék Mozgalom gyűjti össze azokat az eseteket, amikor a korábban polgári engedetlenség miatt elbocsátott vagy a státusztörvény következtében távozó pedagógusokat nem veszik vissza az állami iskolákba. Lannert Judit felkérésére minden hozzájuk beérkező ügyet továbbítanak az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumnak, amely teljes körű kivizsgálást ígért.
A kommunikáció- és médiatudomány idén is a legnépszerűbb bölcsész alapszakok közé tartozott. Az állami ösztöndíjas, nappali alapképzések közül 1505-en jelölték meg első helyen valamelyik kommunikáció szakot, míg összesen 6316 jelentkezés érkezett ezekre a képzésekre.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
Sokaban felmerülhet már a ponthatárok kihirdetése után, hogy mi történik, ha mégsem tudják szeptemberben elkezdeni az egyetemet. Betegség, külföldi lehetőség, családi okok vagy más élethelyzet miatt előfordulhat, hogy már az első féléveteket is passzív státuszban kezdenétek. Összeszedtük a legfontosabb tudnivalókat.
A ponthatárokat már kihirdették, de vannak, akik még a besorolási döntésről szóló határozatot nem kapták meg.
Ha az általános felvételin nem sikerült bekerülnötök egyetlen megjelölt képzésre sem, a pótfelvételi még újabb esélyt jelenthet. De vajon ilyenkor is lehet állami ösztöndíjas helyet találni, vagy már csak önköltséges képzések közül választhattok?
A választójogi korhatár csökkentése visszatérő kérdés Európában, és Magyar Péter révén most itthon is napirendre került.
