Hétfőn eldőlhet, mikor tárgyal a Parlament a státusztörvényről

Az is lehetséges, hogy csak júliusban kerül rá sor, de az sem kizárt, hogy gyorsított eljárásban tárgyaljanak róla.

  • Székács Linda

Ahogy korábban már megírtuk, a tanárok és diákok hónapok óta tartó tiltakozásai ellenére a kormány múlt héten benyújtotta a státusztörvény tervezetét, amely több pontban is eltér attól, amikről korábban a szakszervezetekkel tárgyaltak. Ennek hírére a Tanítanék és az Egységes Diákfront közös demonstrációt szerveztek a június 12-én kezdődő hétre, mivel egyelőre nem lehet tudni, pontosan mikor tárgyalják a "bosszútörvényt". A Parlament honlapján ennek tervezete a június-júliusi üléstervben szerepel. A javaslatról szóló vita egyelőre nincs napirenden, de a Telex szerint akár az is lehetséges, hogy sürgősségi eljárásban tárgyalnak, ami lehetővé teszi, hogy 24 órán belül megszavazzák a törvényt. Ez akár már a hétfői nap során is eldőlhet.

 

Hozzászólások

Megvannak az érettségi hivatalos eredményei: magyarból romlottak, töriből javultak az átlagok

Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.

„Olyan emberekre van szükség, akik egy kicsit másképp ketyegnek tanárként”

Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.

Elkészült a jelentés a tankerületi rendszer átvilágításáról: Lannert Judit szerint „a bürokrácia nőtt, az intézmények mozgástere szűkült”

Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.