Budapesten és vidéken is kétségbeejtő a helyzet; több ezer tanár hiányzik a rendszerből, akiket különböző eszközökkel próbálnak pótolni az egyelőre még pályán lévő kollégáik.
Nincs más választásunk, muszáj valahogy rákészülnünk a helyzetre - nyilatkozta a Népszavának egy budapesti általános iskolában dolgozó pedagógus, ahol hiány van földrajz, biológia és fizika szakos tanárokból. A nyilatkozó tanár állítása szerint eddig három kollégájuk jelentette be a távozását, ketten a pedagóguspályát is elhagyják, egy pedig egy vidéki iskolában folytatja a munkáját, ahol az önkormányzat az összes tanárnak kifizeti az ebédjét.
A budapesti iskolában emiatt vészforgatókönyvvel készülnek a szeptemberre. A matematika tanár vállalta, hogy szükség esetén fizikát is tanít, a napközis nevelők tanítói feladatokat fognak ellátni, a könyvtárostanár a munkaideje felében felzárkóztató foglalkozásokat tart majd. Nem lesz napközi és a differenciált órákat is megszüntetik, szakkörök pedig már az elmúlt két évben sem voltak.
A pedagógus szerint más iskolákban sem jobb a helyzet, a szomszédos intézményben nyolc osztályra mindössze négy tanító van. A felső tagozaton dolgozó magyartanárok az alsós osztályokban is tanítanak, az igazgató pedig még most sem tudja, szeptembertől ki lesz az elsősök osztályfőnöke, hiszen belőlük is hiány van. Ennek oka pedig egyelőre nem a státusztörvény, hanem az évek óta alacsony tanári bérek. A státusztörvény csak tovább ronthat az egyébként is kétségbeejtő helyzeten, hiszen az elmúlt napokban tanárok ezrei jelezték; amennyiben elfogadják azt, felhagynak az állásukkal.
Budapesti gimnázium vezeti a HVG 2027-es alapítványi és magániskolai rangsorát, de a legjobb három közé egy győri intézmény is bekerült. Mutatjuk az öt legjobb iskolát.
A Pedagógusok Szakszervezetének elnöke szerint továbbra is jelentős a lemorzsolódás a tanárképzésben, amin az sem segít, hogy egyre alacsonyabb pontszámokkal lehet bekerülni a pedagógiai szakokra. A béremelések ellenére továbbra is kevesen szereznek diplomát az ötéves tanárképzésben.
Több tízezer egyetemista és oktató vonult utcára csütörtökön Bécsben, hogy az osztrák felsőoktatás tervezett költségvetése ellen tiltakozzon. A hallgatók attól tartanak, hogy a forráshiány miatt kevesebb oktató, kevesebb egyetemi kurzus és nehezebb diplomaszerzés várhat rájuk.
Rázsi Botond Miklós, a Nemzeti Pedagógus Kar megbízott elnöke szerint sok tanár számára nem szimpatikus, hogy a szervezetet az előző kormány mesterségesen hozta létre. A Telexnek adott interjújában arról is beszélt, hogy soha nem kapott politikai utasítást, és szerinte a pedagóguskarnak nem feladata tiltakozásra biztatni a tanárokat. A szervezet jövője egyelőre bizonytalan, az új elnökről februárban döntenek.
2027. január 1-jétől nem használhatnak közösségi médiát a 15 éven aluliak Görögországban. Az új szabályozás többek között a Facebookot, az Instagramot és a TikTokot is érinti.
A nevelést-oktatást közvetlenül segítő dolgozók nemcsak a pedagógusok munkáját támogathatják, hanem bizonyos feltételekkel önálló foglalkozásokat is tarthatnak az iskolákban. Szaktanári órák megtartására azonban a munkakörük nem jogosítja fel őket. A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint a gyakorlatban mégis előfordul, hogy a pedagógiai asszisztensekre olyan feladatokat bíznak, amelyeket a végzettségük alapján nem láthatnának el.
Az Európai Parlament az Európai Bizottság által javasolt 40,827 milliárd euró helyett 47,388 milliárd eurós keretösszeget szeretne biztosítani az Erasmus következő hétéves időszakára. A képviselők hangsúlyozták, hogy a nagyobb költségvetés elengedhetetlen ahhoz, hogy a program ne csupán egy szűk réteg kiváltsága legyen.
