Budapesten és vidéken is kétségbeejtő a helyzet; több ezer tanár hiányzik a rendszerből, akiket különböző eszközökkel próbálnak pótolni az egyelőre még pályán lévő kollégáik.
Nincs más választásunk, muszáj valahogy rákészülnünk a helyzetre - nyilatkozta a Népszavának egy budapesti általános iskolában dolgozó pedagógus, ahol hiány van földrajz, biológia és fizika szakos tanárokból. A nyilatkozó tanár állítása szerint eddig három kollégájuk jelentette be a távozását, ketten a pedagóguspályát is elhagyják, egy pedig egy vidéki iskolában folytatja a munkáját, ahol az önkormányzat az összes tanárnak kifizeti az ebédjét.
A budapesti iskolában emiatt vészforgatókönyvvel készülnek a szeptemberre. A matematika tanár vállalta, hogy szükség esetén fizikát is tanít, a napközis nevelők tanítói feladatokat fognak ellátni, a könyvtárostanár a munkaideje felében felzárkóztató foglalkozásokat tart majd. Nem lesz napközi és a differenciált órákat is megszüntetik, szakkörök pedig már az elmúlt két évben sem voltak.
A pedagógus szerint más iskolákban sem jobb a helyzet, a szomszédos intézményben nyolc osztályra mindössze négy tanító van. A felső tagozaton dolgozó magyartanárok az alsós osztályokban is tanítanak, az igazgató pedig még most sem tudja, szeptembertől ki lesz az elsősök osztályfőnöke, hiszen belőlük is hiány van. Ennek oka pedig egyelőre nem a státusztörvény, hanem az évek óta alacsony tanári bérek. A státusztörvény csak tovább ronthat az egyébként is kétségbeejtő helyzeten, hiszen az elmúlt napokban tanárok ezrei jelezték; amennyiben elfogadják azt, felhagynak az állásukkal.
Kitört a vakáció, elkezdődött a több mint két hónapos nyári szünet, ami a pihenés mellett arra is jó lehet, hogy elővegyétek a következő tanév kötelező olvasmányait. Mutatjuk, mely műveket kérik az általános iskolák évfolyamain.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
Újabb diákok fejezték be általános iskolai tanulmányaikat a miskolci Dr. Ámbédkar Iskolában, amely olyan fiataloknak kínál második esélyt, akik korábban lemorzsolódtak az oktatásból vagy végzettség nélkül hagyták el az iskolarendszert.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Ugyanannyi érettségi szünetet kapjanak a technikumban érettségiző diákok, mint a gimnazisták, hogy az írásbeli és a szóbeli között ne kelljen szakmai órákra járniuk, és akár szakmai vizsga nélkül is kaphassanak érettségi bizonyítványt.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
