134 ezer tanár továbbra is sztrájkol és tüntetést is szerveznek a fővárosban.
Az oktatási szakszervezetek szerint az általános sztrájkba lépett alkalmazottak 87 százaléka még mindig tiltakozik Romániában – írta meg a Maszol. Szerdán azt is bejelentették, hogy csütörtökön vagy pénteken ismét tüntetnek a fővárosban. Körülbelül 20 ezer embert várnak a megmozdulásra
„A sztrájk akkor ér véget, ha a kormány olyan megoldással áll elő, amelyet a tanárok is elfogadnak. Minél tovább húzódik ez a vita, annál nagyobb az esélye annak, hogy elhalasztják az országos vizsgákat”
– mondta szerdán Ovidiu Nistor, a Spiru Haret Szakszervezeti Szövetség vezetője.
A tanügyminiszter szerint azonban még nincs szükség az országos vizsgák elhalasztására: a következő napokban felmérik a helyzetet, és reméli, péntekig minden adott lesz ahhoz, hogy ne legyen szükség a vizsgák elhalasztásának bejelentésére.
Ahogy arról korábban beszámoltunk június elsején újabb ajánlatot tett Nicolae Ciucă miniszterelnök a szakszervezeteknek. E szerint sürgősségi rendeletet fogadott el a kormány, amellyel havi 1000 lejjel (75 ezer forint) emelik a pedagógusok és 400 lejjel (mintegy 30 ezer forint) az iskolai kisegítő személyzet bruttó bérét, így „megelőlegezve” a 2024-től bevezetendő új bértábla általi béremeléseket.
A szakszervezeti szövetségek a megyei szervezetekkel folytatott egyeztetés után azonban azt közölték a kormánnyal: a megoldást csak akkor tudják elfogadni, ha a tanárok idén 2000 lejes bruttó béremelést kapnak, a jövő évtől érvényes új közalkalmazotti bértörvény pedig azonnal, nem pedig lépcsőzetesen lép hatályba.
Az egészségügyi szakszervezetek is béremelésért tüntetnek Romániában
A Sanitas szakszervezet szerdán jelképes, úgynevezett "japán sztrájkot" hirdetett, vagyis az alkalmazottak nem szüntették be a munkát, de "Sanitas", illetve "japán sztrájk" feliratú karszalagokat és kitűzőket viselve figyelmeztetik a döntéshozókat, hogy amennyiben nem teljesítik követeléseiket, készek tényleges sztrájkba lépni – számolt be az MTI.
Mindkét érdekképviseleti szövetség a 2017-es közalkalmazotti bértörvény által 2022-re előírt - de rendre elhalasztott - béremelések maradéktalan folyósítását követeli. A követelési listán szerepel továbbá, hogy a bérpótlékok, az ügyeletért járó juttatások és élelmiszer-utalványok összegének kiszámításánál az új bérszintet vegyék alapul, a krónikus létszámhiány enyhítése érdekében pedig írjanak ki versenyvizsgát a közalkalmazotti létszámstop miatt májusban befagyasztott állásokra.
A magyar tizenévesek 36 százaléka érzi úgy, hogy túl sok időt tölt képernyő előtt, miközben Európában ez az arány már 44 százalék - derült ki a legfrissebb Eurobarométer-felmérésből.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A 16–25 év közötti nappali tagozatos diákok és hallgatók július és augusztus között vállalhatnak munkát a programban, amelyhez a munkáltatók akár közel 280 ezer forintos támogatást is igényelhetnek.
Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Jövő év elején vizsgálni fogja az Oktatási Hivatal, hogy végrehajtották-e a korábban előírt intézkedéseket azok a fenntartók, amelyeknek a tartósan gyenge kompetenciamérési eredmények miatt kellett intézkedési tervet készíteniük.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
