Pedagógusnapon, június első vasárnapján köszöntik a köznevelésben és a felsőoktatásban dolgozókat. Mutatjuk a tegnapi nap legfontosabb kijelentéseit.
A magyar pedagógusok átlagbére 800 ezer forintra emelkedik, ha Brüsszel kifizeti a Magyarországnak járó uniós forrásokat és végre tudjuk hajtani a tervezett pedagógusbéremelést – írta a Fidesz az MTI-hez eljuttatott közleményében. Szerintük a baloldal képviselői ezen a héten is megfúrták a pedagógusok béremelését.
"Magyarország legnagyobb oktatási szakszervezetének elnöksége pedagógusnapon elismerését és háláját fejezi ki azoknak az oktatásban dolgozóknak, pedagógusoknak, oktatóknak, akik hivatástudatból, elkötelezettségből, gyermekszeretetből a pályán maradtak" - írta a Pedagógusok Szakszervezete (PSZ). "Köszönet illeti azokat is, akik az elmúlt években kiálltak az oktatás ügye mellett, támogatták a szakszervezetet a sztrájkok, a tüntetések szervezésében, részt vettek a tiltakozó akciókban" – fogalmaztak.
Az LMP szerint nem kérdés, hogy a megfelelő bérek biztosítása a pedagógusoknak a magyar állam feladata, az uniónak ahhoz nincs köze. Hozzátették, hogy azonnali, 50 százalékos emelésre van szükség, amit minden évben egy infláció feletti növelésnek kellene követnie ahhoz, hogy vonzóvá váljon a pálya. A státusztörvényt pedig el kell felejteni.
Az MSZP szerint is a kormány feladata a béremelés: az Európai Uniótól kapnánk ugyan támogatásokat az oktatásra, ha az elvárt feltételeket a kormány végre teljesítené. A mi véleményünk szerint azonban a magyar pedagógusok bérét mindig a nemzeti költségvetésből kell biztosítani – olvasható a közleményükben.
A tüntetéseket szervező Egységes Diákfront is köszöntötte a pedagógusokat: "Sajnos hazánkban alig van ma tanár, pedig ez a szakma érdemli az egyik, ha nem a legtöbb tiszteletet a világon. Pedagógus nap alkalmával járjon ez eszünkben, és ha arra kerül a sor, formálódjék ez a gondolat szolidáris kiállássá, erővé, mert tanár nélkül nincs jövő!" – írták a Facebookon.
Az ADOM DIákmozgalom pedig a június ötödiki demonstrációjukra hívta fel a figyelmet: "Pedagógusnapi kiállás a tanárokért" címet viseli a Facebook-esemény. Az Oktogonon lesz a gyülekező 16:30-tól és a Belügyminisztérium elé vonulnak majd.
Kitört a vakáció, elkezdődött a több mint két hónapos nyári szünet, ami a pihenés mellett arra is jó lehet, hogy elővegyétek a következő tanév kötelező olvasmányait. Mutatjuk, mely műveket kérik az általános iskolák évfolyamain.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
Újabb diákok fejezték be általános iskolai tanulmányaikat a miskolci Dr. Ámbédkar Iskolában, amely olyan fiataloknak kínál második esélyt, akik korábban lemorzsolódtak az oktatásból vagy végzettség nélkül hagyták el az iskolarendszert.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Ugyanannyi érettségi szünetet kapjanak a technikumban érettségiző diákok, mint a gimnazisták, hogy az írásbeli és a szóbeli között ne kelljen szakmai órákra járniuk, és akár szakmai vizsga nélkül is kaphassanak érettségi bizonyítványt.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
