Pedagógusnapon, június első vasárnapján köszöntik a köznevelésben és a felsőoktatásban dolgozókat. Mutatjuk a tegnapi nap legfontosabb kijelentéseit.
A magyar pedagógusok átlagbére 800 ezer forintra emelkedik, ha Brüsszel kifizeti a Magyarországnak járó uniós forrásokat és végre tudjuk hajtani a tervezett pedagógusbéremelést – írta a Fidesz az MTI-hez eljuttatott közleményében. Szerintük a baloldal képviselői ezen a héten is megfúrták a pedagógusok béremelését.
"Magyarország legnagyobb oktatási szakszervezetének elnöksége pedagógusnapon elismerését és háláját fejezi ki azoknak az oktatásban dolgozóknak, pedagógusoknak, oktatóknak, akik hivatástudatból, elkötelezettségből, gyermekszeretetből a pályán maradtak" - írta a Pedagógusok Szakszervezete (PSZ). "Köszönet illeti azokat is, akik az elmúlt években kiálltak az oktatás ügye mellett, támogatták a szakszervezetet a sztrájkok, a tüntetések szervezésében, részt vettek a tiltakozó akciókban" – fogalmaztak.
Az LMP szerint nem kérdés, hogy a megfelelő bérek biztosítása a pedagógusoknak a magyar állam feladata, az uniónak ahhoz nincs köze. Hozzátették, hogy azonnali, 50 százalékos emelésre van szükség, amit minden évben egy infláció feletti növelésnek kellene követnie ahhoz, hogy vonzóvá váljon a pálya. A státusztörvényt pedig el kell felejteni.
Az MSZP szerint is a kormány feladata a béremelés: az Európai Uniótól kapnánk ugyan támogatásokat az oktatásra, ha az elvárt feltételeket a kormány végre teljesítené. A mi véleményünk szerint azonban a magyar pedagógusok bérét mindig a nemzeti költségvetésből kell biztosítani – olvasható a közleményükben.
A tüntetéseket szervező Egységes Diákfront is köszöntötte a pedagógusokat: "Sajnos hazánkban alig van ma tanár, pedig ez a szakma érdemli az egyik, ha nem a legtöbb tiszteletet a világon. Pedagógus nap alkalmával járjon ez eszünkben, és ha arra kerül a sor, formálódjék ez a gondolat szolidáris kiállássá, erővé, mert tanár nélkül nincs jövő!" – írták a Facebookon.
Az ADOM DIákmozgalom pedig a június ötödiki demonstrációjukra hívta fel a figyelmet: "Pedagógusnapi kiállás a tanárokért" címet viseli a Facebook-esemény. Az Oktogonon lesz a gyülekező 16:30-tól és a Belügyminisztérium elé vonulnak majd.
Miután tárgyalt a magyar kormánnyal, Ursula von der Leyen többek között azt is bejelentette, hogy a magyar egyetemisták ismét részt vehetnek az Erasmusban a következő tanévtől.
Még mintegy három hét van hátra a 2025/2026-os tanévből, de már most sok iskolában 30-33 fokos tantermekben írják az utolsó témazárókat a diákok. A szellőztetés, a sötétítő, és a kereszthuzat a helyzeten nem sokat segít, klíma a visszajelzések alapján csak kevés helyen van. Ráadásul jogszabályok nem foglalkoznak azzal, hogy legfeljebb hány fok lehet a tanteremben.
Fontos kérdésre válaszolunk.
A miniszterelnök szerint ez nem azt jelenti, hogy a hazai, modellváltott felsőoktatási intézmények állami gyámság alá kerülnek.
A vezetőváltás egybeesik azzal, hogy a kormány felülvizsgálná a Klebelsberg Központ és a tankerületi központok működését. A KK azt közölte, hogy tudomásul veszik a vizsgálatot elrendelő kormányzati döntést, és minden segítséget megadnak az ellenőrzésekhez.
Nem megszüntetni, hanem radikálisan átalakítani szeretné a kormány a Klebelsberg Központot és a tankerületi rendszert – ez hangzott el a szerdai sajtótájékoztatón. A tervek szerint az iskolaigazgatók nagyobb önállóságot kapnának, az önkormányzatoknak és helyi közösségeknek pedig ismét lehetne beleszólásuk az iskolák működésébe.
Nem tervez a kormány kistelepülési iskolabezárásokat – erről beszélt Lannert Judit kedden az Országgyűlésben. A miniszter ugyanakkor arról is beszélt, hogy a demográfiai helyzet miatt hosszú távon át kell gondolni az iskolarendszer fenntarthatóságát. Szerinte vannak olyan járások Magyarországon, ahol évente már száz alatt van a megszülető gyerekek száma.
Az idei évben közel 450 iskolaigazgatói megbízás jár le, a következő hetekben pedig döntések születnek arról, kik vezetik majd ezeket az intézményeket szeptembertől.
