Az államtitkár szerint Magyarország nemzetközi összehasonlításban is kiemelkedő teljesítményt nyújtott az elmúlt években a digitális oktatás fejlesztése terén, de a pedagógusokat nem fogja kiszorítani a mesterséges intelligencia, ami már a KRÉTA rendszerben is működik.
Jöhet bármilyen digitális fejlesztés az oktatásban, a pedagógus nem pótolható – mondta Rétvári Bence, a Belügyminisztérium (BM) parlamenti államtitkára a XXI. Század Intézet Digitális trendek című konferenciáján csütörtökön. Szerinte egyébként Magyarország nemzetközi összehasonlításban is kiemelkedő teljesítményt nyújtott az elmúlt években a digitális oktatás fejlesztése terén.
„A pedagógusokat azonban nem kiszorítani, hanem segíteni fogja a mesterséges intelligencia”
– fogalmazott. (Hogy ez egyelőre az egyetemeken hogyan áll, arról itt írtunk korábban.) Rétvári úgy látja, a tanár személyisége és ahogyan motiválni tudja a tanulókat, nem váltható ki semmi mással. Majd a pedagógusok megbecsülése kapcsán azt az életpályatörvényt, pontosabban annak teljesítményalapú bérezési tervét dicsérte, melynek hátrányos változtatásai miatt szintén csütörtökön országszerte tüntettek a pedagógusok tervezett új jogállása ellen.
„Az új törvény azt a filozófiai váltást hozza, hogy aki többet foglalkozik a gyerekkel, aki innovatívabb, aki a lemaradókat vagy éppen a tehetségeket segíti, az végre ne csak év végi köszönetben kapjon többet a tanítványaitól, hanem fizetésben is kapjon többet. Ne tíz-húszezer forinttal, hanem száz-kétszázezer forinttal” – fogalmazott Rétvári Bence, ezzel már többször elhangzott korábbi kormányzati ígéretet megismételve.
Ám azt is közölte, az új törvénytervezettel a bérezés tekintettel lesz arra is, a pedagógus mennyire használja a modern, digitális eszközöket. Arról is beszélt: kevesen gondolnák, de a KRÉTA rendszerben évek óta működik olyan modul, amelyben mesterséges intelligencia tanít nyelvet a gyerekeknek. A program kérdést tesz fel, feladatot ad, majd a válaszok alapján méri a gyerek képességeit, és ez alapján dönt a következő feladat nehézségi szintjéről, mindez pedig ingyenesen hozzáférhető.
Maruzsa Zoltán elmondása alapján a tanulók, pedagógusok körében szinte 100 százalékos az okoseszköz-használat, és minden iskola központi wifivel lefedett, ami szűri a káros tartalmakat is. (Hogy ezt a wifit mindenhol használhatják-e a diákok is, arról nem szólt az MTI tudósítása alapján.)
A politikus azt mondta, bár „elképesztő szoftverfejlesztés” zajlott az elmúlt években, a „hagyományos iskolát” fenn kell tartani, amíg lehet. Beszélt a központosított tankönyvrendszer kapcsán létrehozott Nemzeti Köznevelési Portálról is, illetve, hogy a KRÉTA rendszeren keresztül minden magyar szülőt, tanulót, pedagógust el lehet érni.
„Olyan példátlan adatmennyiség áll rendelkezésre biztonságos térben, amellyel a világ legtöbb országa nem rendelkezik”
– fogalmazott. A biztonságos teret némiképpen árnyalja ugyanakkor, hogy a KRÉTA rendszer többször is hackertámadás áldozata lett és abban csupán nemrégiben kezdték el, először csak szűkebb körben bevezetni a nagyobb biztonságot nyújtó, kétfaktoros azonosítást.
(Kiemelt kép: MTI/Soós Lajos)
A teljesítményértékelési rendszer kivezetéséről és egy új, az óvodapedagógusok szakmai fejlődésére épülő értékelés tervéről is beszélt Kereki Judit kora gyermekkori jóllétért felelős államtitkár a XXVIII. Országos Közoktatási és Szakképzési Szakértői Konferencián.
Felháborodást váltott ki az óvodapedagógusok körében, hogy az OviKRÉTA felületén megjelent egy gyerekenként 229 kérdésből álló fejlődési kérdőív. Egy 22 fős óvodai csoport esetében ez több mint ötezer kérdés megválaszolását jelentette volna. A Magyar Óvodapedagógiai Egyesület azonban lapunk megkeresésére közölte: egy nem végleges munkaanyag vált láthatóvá a rendszerben, amelyet azóta inaktiváltak.
Az oktatási miniszter közösségi oldalán kifejtette, hogy az óvodáknak kiküldött kérdőívet Rétvári államtitkársága idején is használták.
Hogyan kell helyesen írni, hogy faszszopó? Milyen nyelvtani szabályt alkalmazunk, ha azt írjuk le, hogy „kapd be”? Szabó Dániel, vagy ahogyan sokan ismerik a közösségi médiában, Híresember elmagyarázza.
Hat év után ismét az óvodákhoz kerülhet az iskolaérettségi döntés, az Oktatási Hivatal pedig kikerülhet az eljárásból. A 2020 óta sokat kritizált rendszer átalakításáról most elkészült a törvénytervezet, amely már a konkrét szabályokat is tartalmazza: kiderült, kik dönthetnének az iskolakezdés halasztásáról, milyen határidőket kellene betartani, és mi történne, ha a szülő és az óvodapedagógus nem értene egyet.
Már az adventi időszak kezdete előtt elindul az ünnepi szezon a fővárosban.
