Az államtitkár szerint Magyarország nemzetközi összehasonlításban is kiemelkedő teljesítményt nyújtott az elmúlt években a digitális oktatás fejlesztése terén, de a pedagógusokat nem fogja kiszorítani a mesterséges intelligencia, ami már a KRÉTA rendszerben is működik.
Jöhet bármilyen digitális fejlesztés az oktatásban, a pedagógus nem pótolható – mondta Rétvári Bence, a Belügyminisztérium (BM) parlamenti államtitkára a XXI. Század Intézet Digitális trendek című konferenciáján csütörtökön. Szerinte egyébként Magyarország nemzetközi összehasonlításban is kiemelkedő teljesítményt nyújtott az elmúlt években a digitális oktatás fejlesztése terén.
„A pedagógusokat azonban nem kiszorítani, hanem segíteni fogja a mesterséges intelligencia”
– fogalmazott. (Hogy ez egyelőre az egyetemeken hogyan áll, arról itt írtunk korábban.) Rétvári úgy látja, a tanár személyisége és ahogyan motiválni tudja a tanulókat, nem váltható ki semmi mással. Majd a pedagógusok megbecsülése kapcsán azt az életpályatörvényt, pontosabban annak teljesítményalapú bérezési tervét dicsérte, melynek hátrányos változtatásai miatt szintén csütörtökön országszerte tüntettek a pedagógusok tervezett új jogállása ellen.
„Az új törvény azt a filozófiai váltást hozza, hogy aki többet foglalkozik a gyerekkel, aki innovatívabb, aki a lemaradókat vagy éppen a tehetségeket segíti, az végre ne csak év végi köszönetben kapjon többet a tanítványaitól, hanem fizetésben is kapjon többet. Ne tíz-húszezer forinttal, hanem száz-kétszázezer forinttal” – fogalmazott Rétvári Bence, ezzel már többször elhangzott korábbi kormányzati ígéretet megismételve.
Ám azt is közölte, az új törvénytervezettel a bérezés tekintettel lesz arra is, a pedagógus mennyire használja a modern, digitális eszközöket. Arról is beszélt: kevesen gondolnák, de a KRÉTA rendszerben évek óta működik olyan modul, amelyben mesterséges intelligencia tanít nyelvet a gyerekeknek. A program kérdést tesz fel, feladatot ad, majd a válaszok alapján méri a gyerek képességeit, és ez alapján dönt a következő feladat nehézségi szintjéről, mindez pedig ingyenesen hozzáférhető.
Maruzsa Zoltán elmondása alapján a tanulók, pedagógusok körében szinte 100 százalékos az okoseszköz-használat, és minden iskola központi wifivel lefedett, ami szűri a káros tartalmakat is. (Hogy ezt a wifit mindenhol használhatják-e a diákok is, arról nem szólt az MTI tudósítása alapján.)
A politikus azt mondta, bár „elképesztő szoftverfejlesztés” zajlott az elmúlt években, a „hagyományos iskolát” fenn kell tartani, amíg lehet. Beszélt a központosított tankönyvrendszer kapcsán létrehozott Nemzeti Köznevelési Portálról is, illetve, hogy a KRÉTA rendszeren keresztül minden magyar szülőt, tanulót, pedagógust el lehet érni.
„Olyan példátlan adatmennyiség áll rendelkezésre biztonságos térben, amellyel a világ legtöbb országa nem rendelkezik”
– fogalmazott. A biztonságos teret némiképpen árnyalja ugyanakkor, hogy a KRÉTA rendszer többször is hackertámadás áldozata lett és abban csupán nemrégiben kezdték el, először csak szűkebb körben bevezetni a nagyobb biztonságot nyújtó, kétfaktoros azonosítást.
(Kiemelt kép: MTI/Soós Lajos)
Mintegy 150-180 ponttal csökkentek a ponthatárok több nappali tagozatos, állami ösztöndíjas alap-és osztatlan képzésen a 2026-os felvételin. Mutatjuk a tíz szakot, ahol legjobban estek vissza idén a pontok.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
A gyógypedagógus-hiány jóval nagyobb lehet annál, mint amit az álláshirdetések alapján érzékelni lehet – erről beszélt Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke. A szervezet szerint miközben az ellátásra szoruló gyermekek száma az elmúlt másfél évtizedben megduplázódott, a szakemberhiány továbbra is súlyos problémát jelent.
Nem mindenki számára ért véget a felvételi a ponthatárhirdetéssel. Akik most lemaradtak a kiszemelt egyetemről, vagy eddig nem adtak be jelentkezést, hamarosan újra próbálkozhatnak: már megvan, mikor indul az idei pótfelvételi.
Számtalan mém és legenda kering a Neptunról, ami mégiscsak az egyetemisták legfontosabb felülete. A platform sok hallgató örömére 2025-ben megújult, és jóval átláthatóbb, mint a látszólag 2008-ból ránk maradt elődje. Mutatjuk, hogyan tudsz belépni, és mire tudod használni!
