Indulhat a tervezés: ekkor lesznek munkaszüneti napok 2024-ben

Megjelent a kormány honlapján Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter rendelete arról, mikor lesznek munkaszüneti napok 2024-ben.

  • Székács Linda

Bár 2023-ban egyetlen olyan munkaszüneti nap sincs, amit szombaton kell bepótolni, a rendelet szerint 2024 ebből a szempontból már kevésbé alakul szerencsésen, hiszen három szombati munkanap is lesz. Jó hír viszont, hogy a munkavállalóknak a jövő évi karácsony hetén csak egyetlen napot kell dolgozni, így összesen hat napot tölthetnek majd otthon az ünnepi időszak alatt, összesen pedig hét hosszúhétvége várható 2024-re.

A 2024. évi munkaszüneti napok körüli – a naptár szerinti munkarendtől való eltéréssel járó – munkarend a következő:

  • 2024. augusztus 3., szombat munkanap 2024. augusztus 19., hétfő pihenőnap
  • 2024. december 7., szombat munkanap 2024. december 24., kedd pihenőnap
  • 2024. december 14., szombat munkanap 2024. december 27., péntek pihenőnap
- írják a rendeletben.
Az RTL Híradó hétfőn megkérdezte a kormányt, hogy miért adnak hat egymást követő pihenőnapot jövő karácsonykor, hiszen ez eddig nem volt szokás, és bár a turizmust segítheti, a termelést visszafoghatja. Kérdésükre nem kaptak választ, helyette azt közölték, a végleges döntésről időben tájékoztatják majd a közvéleményt. A döntést a törvény szerint legkésőbb október végéig kell meghozniuk.

Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.