A mai Kormányinfón szó esett a pedagógus béremelésről, a leszakadott térségekre is kitértek.
„Az a vállalásunk, hogy ha az Európai Unió kegyeskedik a nekünk járó pénzt megadni, akkor két év alatt elérjük a diplomás átlagbér 80 százalékát. Amíg az Uniótól nem kapunk pénzt, addig azt tudjuk vállalni, hogy a jövő évben az infláció fölött, és évről évre legalább 10 százalékkal emeljük a béreket” – mondta Gulyás Gergely.
Hozzátette, hogy itt most egy plusz válallásuk is van, mert a legleszakadotabb térségekben többletbéremelést szeretnének adni a pedagógusoknak, a költségvetés ennek a feltételeit, forrásait tartalmazza:
„Ebben az Európai Unióval is egyetértünk, hogy vannak olyan leszakadt térségek, ahol a pedagógus hivatást érdemes töblettjuttatásokkal is ellensúlyozni”
– mondta a miniszterelnökséget vezető miniszter az ATV azon kérdésére, hogy milyen összeg van elkülönítve a 2024-es költségvetésben a pedagógusbéremelésre.
Most is folyamatosak az egyeztetések a státusztörvényről, például ma reggelre egy spontán civil egyeztetetést is összehívott a belügy. Május 30-tól egészen június 1-ig pedig országos tüntetésre készül a Tanítanék és a noÁr.
A magyar tizenévesek 36 százaléka érzi úgy, hogy túl sok időt tölt képernyő előtt, miközben Európában ez az arány már 44 százalék - derült ki a legfrissebb Eurobarométer-felmérésből.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A 16–25 év közötti nappali tagozatos diákok és hallgatók július és augusztus között vállalhatnak munkát a programban, amelyhez a munkáltatók akár közel 280 ezer forintos támogatást is igényelhetnek.
Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Jövő év elején vizsgálni fogja az Oktatási Hivatal, hogy végrehajtották-e a korábban előírt intézkedéseket azok a fenntartók, amelyeknek a tartósan gyenge kompetenciamérési eredmények miatt kellett intézkedési tervet készíteniük.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
