A rendszerváltás óta Romániában is döcögősen halad az oktatás ügye, a rendszerszintű problémákra egyik kormány sem talált eddig hosszútávú megoldást, most azonban megszavaztak egy oktatási projektet.
Százötvenezer tanár sztrájkolt hétfőn – 2005 óta először – az országban, a követeléseikről ebben a korábbi cikkünkben olvashattok.
Szintén hétfőn a kormánypártok szavazataival, döntő házként elfogadta a román szenátus a Művelt Románia oktatási országprojekt által előirányzott új közoktatási és felsőoktatási törvénytervezetet – olvasható az MTI-n.
Sok mindenre kitér a tervezet:
Többek között az oktatás színvonalát szeretnék javítani és a funkcionális analfabetizmus arányát csökkenteni. Szó van benne az iskolai erőszak megelőzéséről, választható tantárggyá teszik a vallást és a keresettebb gimnáziumok felvételi vizsgát szervezhetnek.
A felsőoktatásról is döntöttek:
A rektorok mandátuma ötéves lesz, és legfeljebb egyszer lehet újraválasztani őket, a (sok közéleti szereplő esetében plágiumbotrányok témájává vált) doktori disszertációk nyilvánosak lesznek, a doktori címekről pedig nem lehet egyoldalúan lemondani.
A Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) értékelése szerint kisebbségi szempontból előrelépés a mostani reform: a minisztériumnak külön országos program beindításával kell majd segítenie a kisebbségi diákokat abban, hogy elsajátítsák a román nyelvet, és a törvény többletforrásokat biztosít a létszámhiányos kisebbségi iskolák számára.
Fizetésemelésről nincs szó
A tanári szakma legégetőbb problémájára nem ad választ a tervezet, ugyanis kivették belőle a pedagógusok bérezésére vonatkozó részt, ezt az általános közalkalmazotti bértörvény fogja szabályozni. Emiatt tartanak Romániában tüntetéseket és kezdtek sztrájkba a pedagógusok. A sztrájkolók azt követelik, hogy a kezdő tanárok négyezer lejt (300 ezer forintot) kapjanak nettóban, ami megegyezik az országos átlagbérrel. Jelenleg 2400 lejt (180 ezer forint) keresnek. Ágazati pótlékkal együtt Magyarországon 260 ezer forint egy kezdő tanár bruttó bérezése.
Nicolae Ciucă miniszterelnök kedden azt nyilatkozta, hogy Romániának tartania kell magát az idénre tervezett deficithez és nem szabad túllépnie azt, ha nem akar európai alapokat elveszíteni – írta meg az Erdélyi Hírportál. Ugyanakkor hozzátette, hogy folytatódik a párbeszéd a tanügyi szakszervezetekkel, mivel az oktatás továbbra is nemzeti prioritás a kormánykoalíció számára.
Az elmúlt időszakban több iskolaigazgatói kinevezés is vitákat váltott ki, többek között Csömörön, ahol a tantestület véleménye és a vezetői kinevezés körül is komoly feszültség alakult ki. Sinka Editet, a Klebelsberg Központ elnökét ezért arról kérdeztük, mi történik akkor, ha egy igazgatójelölt mögött nincs egyértelmű tantestületi támogatás.
Augusztus végén az állam veszi át az MCC és másik két alapítvány közfeladatait, ezzel a három szervezet jelenlegi formájában nem működhet tovább – jelentette be Magyar Péter. Megszűnik a különleges kekva-státuszuk és az állami finanszírozásuk, az államtól kapott vagyon pedig visszaszáll az államra. A miniszerelnök hozzátette, hogy az alapítványok ugyanakkor más formában tovább működhetnek és folytathatják azt a tevékenységet, amit fontosnak tartanak.
A szennyezettség terjed Rákospalotán, Müller Anna szerint ezért a minisztériumok összehangolt munkájára van szükség.
Volt olyan állami ösztöndíjas, nappali tagozatos alapképzés, ahová mindössze 177 ponttal be lehetett kerülni, de 202 pont is elég volt az egyik szakhoz.
@eduline.hu 5 fontos kifejezés, ami a mindennapjaitok része lesz az egyetemen #egyetem #eduline #collegelife #magyartiktok #fy
♬ eredeti hang - eduline.hu
Egy hónapon keresztül az igazgatóhelyettes intézte a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola ügyeit, miután a tantestület nem támogatta a korábbi igazgató pályázatát. A minisztérium végül mégis Bátovszky Jánost bízta meg újabb egy évre az iskola vezetésével. A döntés ellen Fábri István polgármester is felszólalt, és levélben kérte annak visszavonását. Most az Eduline-nak azt is elmondta, hogy az igazgató kinevezésének körülményei szerinte ellentmondanak a minisztérium korábbi magyarázatának.
Az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium ingyenes képzésekkel és segédanyagokkal segíti a pedagógusokat az anafilaxiás allergiával élő közel 25 ezer gyermek biztonságos tanévkezdésében, kiemelve a gyermekek védelmének közös felelősségét.
Szerdán kinevezték az állami fenntartású köznevelési intézmények vezetőit, az új tanévben 359-an kezdhetik meg a munkát.
2027-től letiltanák a 16 év alatti fiatalokat a közösségi médiáról Szlovákiában.
Rugalmasabb tanórák, több mozgás és kevesebb kötöttség – úgy indul szeptemberben a tanév, hogy az iskolák már ismerik a minisztérium alsó tagozat megújítására tett javaslatait. A szakértők szerint az irány jó, a megvalósítás azonban több kérdést is felvet. Knausz Imre például a 35 perces órák helyett nagyobb mozgásteret adna a tanítóknak, a PDSZ pedig attól tart, hogy a szakmai szabadságnak szánt lehetőségekből újabb adminisztrációs terhek lesznek.
