A kormánypárti polgármester szerint ugyanis évek óta hagyomány, hogy külföldi tanulmányutakon ismerkedjenek meg más országok oktatási rendszereivel.
Nizzába utazott az önkormányzat pénzén négy napra az észak-pesti tankerület vezetője és a XVI. kerületi általános iskolák igazgatóinak egy csoportja – tudta meg az RTL Híradó. A csatornának név nélkül nyilatkozó kerületi pedagógus szerint „néhány napja már pletykálták a folyosókon, hogy utaznak a főnökök”, de azt, hogy a francia turistacélpontba, nem tudták.
Kovács Péter, a kerület fideszes polgármestere megerősítette az értesülést, válasza szerint náluk „évtizedes tradíció az évenkénti intézményvezetői tanulmányút”, például így ismerték meg a német vagy a spanyol oktatási rendszert is. (Kérdés, hogy a rendkívül központosított magyar oktatási rendszerben mindebből mennyit tudnak hasznosítani.) A polgármester azt az RTL kérdésére nem árulta el, pontosan hányan utaztak és ez mennyibe került a kerületi önkormányzatnak.
Kovács azt is írta, „önkormányzat finanszírozásában megrendezett tanulmányúton nem csak minden kerületi iskolaigazgatót, de minden kerületi önkormányzati fenntartású intézmény vezetőjét is hívjuk”, így azt csapatépítőnek is tekinti. Emellett hangsúlyozta, hogy a pedagógusok megbecsüléséért is tesznek, kitüntetésekkel, bállal, szakmai napokkal, jutalmakkal, épület-felújításokkal.
Bár az önkormányzatok régóta nem fenntartói az iskoláknak, csak az épületeket működtetik – az anonim pedagógus szerint náluk rendben is tartják azokat –, az utazásra költött közpénzből adományozhattak is volna oktatási eszközöket az intézményeknek, mert például a kréták, táblafilcek nagyon rosszak, ezért ezeket nekik saját pénzen kell beszerezni – véli a csatornának nyilatkozó pedagógus. Hozzátette, színes fénymásolójuk sincsen például.
A magyar tizenévesek 36 százaléka érzi úgy, hogy túl sok időt tölt képernyő előtt, miközben Európában ez az arány már 44 százalék - derült ki a legfrissebb Eurobarométer-felmérésből.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A 16–25 év közötti nappali tagozatos diákok és hallgatók július és augusztus között vállalhatnak munkát a programban, amelyhez a munkáltatók akár közel 280 ezer forintos támogatást is igényelhetnek.
Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Jövő év elején vizsgálni fogja az Oktatási Hivatal, hogy végrehajtották-e a korábban előírt intézkedéseket azok a fenntartók, amelyeknek a tartósan gyenge kompetenciamérési eredmények miatt kellett intézkedési tervet készíteniük.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
