Elmúltak már rég azok az idők, amikor azért büntettek meg valakit, mert nincs rajta maszk.
„Kilenc olyan fiatal képviseletét vállaltuk, akiket a múlt héten a Miniszterelnökség előtt előállítottak vagy igazoltattak, és panaszeljárást is indítunk a rendőrség aránytalanul erőszakos fellépése miatt”
– közölte Facebook-oldalán a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) jogvédő szervezet.
Bejegyzésük alapján a kilenc fiatal ellen maszkviselés, egész pontosan az arcuk eltakarása miatt indult büntetőeljárás, ezt a TASZ indokolatlannak minősítette, ezért vállalták el a képviseletüket. Közleményük szerint a többség a rendőrök által ellenük használt könnygáz ellen védekezett olyan módon, hogy eltakarta az orrát és a száját, de olyan is volt, aki poszt-covid tünetei miatt egészségügyi maszkot hordott.
A TASZ bejegyzésében hozzáteszi: többeket úgy tartottak benn hajnalig a rendőrségen, hogy végül mégsem indítottak ellenük semmiféle eljárást. Úgy látják: ők és a „jogtalanul könnygázzal lefújt tüntetők” panaszeljárást indíthatnak a rendőrökkel szemben, amihez szintén segítséget kínálnak – írták. Azt is közölték, a következő, május 19-i tüntetésen is ott lesznek a jogi megfigyelőik és elérhető lesz a forródrótuk is, ahol azonnali jogi segítséget tudnak nyújtani.
A szervezet felidézi: a rendőrök múlt hét szerdán – amikor ismét könnygázt is bevetettek a tüntetők, köztük diákok ellen – többeket előállítottak és több fiatalt is bevittek a rendőrségre, akikhez ügyvédjük bement jogi tanácsokat adni. Azt írták, volt köztük olyan kiskorú, aki a szüleivel sem beszélhetett. Úgy tudják, eddig azonban senkit sem gyanúsítottak meg hivatalos személy elleni erőszak vagy egyéb erőszakos cselekmény elkövetésével. A könnygáz és a gumibot használatát a jogvédők korábban a helyzethez képest aránytalannak titulálták.
Kitört a vakáció, elkezdődött a több mint két hónapos nyári szünet, ami a pihenés mellett arra is jó lehet, hogy elővegyétek a következő tanév kötelező olvasmányait. Mutatjuk, mely műveket kérik az általános iskolák évfolyamain.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
Újabb diákok fejezték be általános iskolai tanulmányaikat a miskolci Dr. Ámbédkar Iskolában, amely olyan fiataloknak kínál második esélyt, akik korábban lemorzsolódtak az oktatásból vagy végzettség nélkül hagyták el az iskolarendszert.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Ugyanannyi érettségi szünetet kapjanak a technikumban érettségiző diákok, mint a gimnazisták, hogy az írásbeli és a szóbeli között ne kelljen szakmai órákra járniuk, és akár szakmai vizsga nélkül is kaphassanak érettségi bizonyítványt.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
