Az elmúlt hónapokban több ezer lány esett áldozatául hasonló támadásoknak.
Húsz lányt szállítottak kórházba légzési nehézségek miatt az iráni Tabrisz város egyik iskolájában - jelentette kedden az IRNA állami hírügynökség kórházi illetékesek beszámolóját idézve.
Aszgar Dzsafári, a helyi sürgősségi osztály vezetője szerint az áldozatok nincsenek életveszélyben. Az IRNA szerint a mérgezést két nappal azt követően követték el, hogy a lányok visszatértek a perzsa újévhez kapcsolódó kéthetes iskolai szünetről.
Nem ez volt az első
A diáklányok elleni mérgezéses támadások novemberben kezdődtek a síiták egyik szent városában, Kúmban, de 25 másik tartományban is voltak esetek. Az adatok szerint az elmúlt hónapok alatt így összesen 230 oktatási intézmény mintegy 5000 női diákja esett áldozatául mérgezéses támadásoknak, amit a hatóságok szerint bosszúból követtek el ellenük, amiért részt vettek a hidzsáb, vagyis a muszlim fejkendő kötelező viselése elleni tüntetéseken.
A támadások miatt néhány szülő nem engedte iskolába a gyerekét, de voltak akik tüntetésbe is kezdtek, mivel a támadások "megbénítják az oktatási rendszert".
A síita állam belügyminiszter-helyettese, Madzsíd Mírahmadi szerint néhány héttel ezelőtt több embert is letartóztattak a mérgezéses ügyek miatt, akik szerinte a támadásokkal iskolákat akartak bezáratni és rendszerellenes lázongást szítani Iránban.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
A kommunikáció- és médiatudomány idén is a legnépszerűbb bölcsész alapszakok közé tartozott. Az állami ösztöndíjas, nappali alapképzések közül 1505-en jelölték meg első helyen valamelyik kommunikáció szakot, míg összesen 6316 jelentkezés érkezett ezekre a képzésekre.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
Sokaban felmerülhet már a ponthatárok kihirdetése után, hogy mi történik, ha mégsem tudják szeptemberben elkezdeni az egyetemet. Betegség, külföldi lehetőség, családi okok vagy más élethelyzet miatt előfordulhat, hogy már az első féléveteket is passzív státuszban kezdenétek. Összeszedtük a legfontosabb tudnivalókat.
A ponthatárokat már kihirdették, de vannak, akik még a besorolási döntésről szóló határozatot nem kapták meg.
Ha az általános felvételin nem sikerült bekerülnötök egyetlen megjelölt képzésre sem, a pótfelvételi még újabb esélyt jelenthet. De vajon ilyenkor is lehet állami ösztöndíjas helyet találni, vagy már csak önköltséges képzések közül választhattok?
A választójogi korhatár csökkentése visszatérő kérdés Európában, és Magyar Péter révén most itthon is napirendre került.
