A kezdeményezéshez több civil szervezet is csatlakozott.
Petíciót indított a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete és a Pedagógus Egység annak felmérésére, hogy országszerte hányan mérlegelik, hogy elhagyják a pedagóguspályát a státusztörvény bevezetése esetén.
Ha nem akarod vállalni, hogy a státusztörvény hatálya alatt foglalkoztassanak tovább, kérünk nyilatkozz, hogy a törvény hatályba lépése esetén megszüntetnéd jelenlegi közalkalmazotti jogviszonyodat, munkaviszonyodat!
- írják a szakszervezetek az aHangon megosztott petíció alatt.
A státusztörvény a tervezet szerint többek között meghosszabbítaná a pedagógusok próba- és felmondási idejét, a továbbképzési kötelezettséget 60 évre emelné, a délutáni felügyelet időpontját 18:00-ra hosszabbítaná és azt is lehetővé tenné, hogy sztrájk esetén a gyerekeket másik iskolába csoportosítsák át, vagy akár meg is szüntessék az érintett osztályokat. A státusztörvényben foglalt intézkedéseket és változtatásokat a PDSZ itt foglalta össze.
A kezdeményezéshez csatlakozott a Hívatlanul csoport, Az ADOM Diákmozgalom, a TASZ - Társaság a Szabadságjogokért, a Magyar Anyák, a Civil Bázis, az Ejha! – Emberi jogi nevelők hálózata és az aHang is.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
A Tanítanék Mozgalom gyűjti össze azokat az eseteket, amikor a korábban polgári engedetlenség miatt elbocsátott vagy a státusztörvény következtében távozó pedagógusokat nem veszik vissza az állami iskolákba. Lannert Judit felkérésére minden hozzájuk beérkező ügyet továbbítanak az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumnak, amely teljes körű kivizsgálást ígért.
A kommunikáció- és médiatudomány idén is a legnépszerűbb bölcsész alapszakok közé tartozott. Az állami ösztöndíjas, nappali alapképzések közül 1505-en jelölték meg első helyen valamelyik kommunikáció szakot, míg összesen 6316 jelentkezés érkezett ezekre a képzésekre.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
Sokaban felmerülhet már a ponthatárok kihirdetése után, hogy mi történik, ha mégsem tudják szeptemberben elkezdeni az egyetemet. Betegség, külföldi lehetőség, családi okok vagy más élethelyzet miatt előfordulhat, hogy már az első féléveteket is passzív státuszban kezdenétek. Összeszedtük a legfontosabb tudnivalókat.
A ponthatárokat már kihirdették, de vannak, akik még a besorolási döntésről szóló határozatot nem kapták meg.
Ha az általános felvételin nem sikerült bekerülnötök egyetlen megjelölt képzésre sem, a pótfelvételi még újabb esélyt jelenthet. De vajon ilyenkor is lehet állami ösztöndíjas helyet találni, vagy már csak önköltséges képzések közül választhattok?
A választójogi korhatár csökkentése visszatérő kérdés Európában, és Magyar Péter révén most itthon is napirendre került.
