KSH a tavalyi népszámláláson használt tabletek egy részét a közoktatás digitalizációjára fogja fordítani, és iskolákhoz kerülnek szerte az országban.
Ahogy már mi is megírtuk, a tabletek (egy része biztosan) az iskolákhoz kerül majd. A hvg.hu megkérdezte a Belügyminisztériumot, hogy hány iskola kap a 22 ezer tabletből, mikorra szállítják le ezeket, a diákok mellett kapnak-e a tanárok is, illetve ki és mi alapján dönti el, hogy melyik intézmény és hány eszközt kap?
A lap szerint a tárca válaszából mindössze annyi derült ki, hogy "a tableteket a tankerületi központok osztják szét az intézmények között, kiszállításuk 2023 áprilisában kezdődik”.
Fontos részlet az is, hogy az iskolai laptopprogramnál állami tulajdonban maradnak a gépek, a felhasználók viszont a tervek szerint az érettségi után az akkori értékükön megvásárolhatják. Viszont ezt a tabletek esetében nem így lesz, a tárca szerint az eszközök állami tulajdonban maradnak, megvásárlásukra nem lesz lehetőség.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
A kommunikáció- és médiatudomány idén is a legnépszerűbb bölcsész alapszakok közé tartozott. Az állami ösztöndíjas, nappali alapképzések közül 1505-en jelölték meg első helyen valamelyik kommunikáció szakot, míg összesen 6316 jelentkezés érkezett ezekre a képzésekre.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
Sokaban felmerülhet már a ponthatárok kihirdetése után, hogy mi történik, ha mégsem tudják szeptemberben elkezdeni az egyetemet. Betegség, külföldi lehetőség, családi okok vagy más élethelyzet miatt előfordulhat, hogy már az első féléveteket is passzív státuszban kezdenétek. Összeszedtük a legfontosabb tudnivalókat.
A ponthatárokat már kihirdették, de vannak, akik még a besorolási döntésről szóló határozatot nem kapták meg.
Ha az általános felvételin nem sikerült bekerülnötök egyetlen megjelölt képzésre sem, a pótfelvételi még újabb esélyt jelenthet. De vajon ilyenkor is lehet állami ösztöndíjas helyet találni, vagy már csak önköltséges képzések közül választhattok?
A választójogi korhatár csökkentése visszatérő kérdés Európában, és Magyar Péter révén most itthon is napirendre került.
