A mai napot sem úszták meg az iskolák újabb bombariadók nélkül
A Radnótiban rendkívüli tanítási szünetet rendeltek el, a Trefort épületét reggel vizsgálták át a tűzszerészek.
Tanárokat kérdezett meg a Társadalomkutató Intézet és a Pedagógusok Szakszervezete a kormány teljesítményértékelési rendszeréről - az eredmények alapján van még mit fejleszteni a terveken.
A tanárok többsége a fejlesztő értékelésekkel egyetért(ene), de a büntető, jutalmazó értékelési rendszerekkel már nem. A pedagógusok nagy része belső értékelési rendszert vezetne be, a kívülről érkező értékeléseket - mivel egy külső szakértő nem lát rá a mindennapi munkára - elutasítják. Most ismertette a Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) a friss, tanárok körében végzett felmérését, amiben a kormány tervezetének azon kérdéseit bocsátották vitára, melyekben korábban sem volt egyetértés.
Az értékelés során a tanárok többsége azt várja, hogy azok értékeljék őket, akik ismerik a munkájukat. Fontosnak tartják az önértékelést, a kollégák szakmai véleményét és az intézményvezető meglátásait is. A diákok és a szülők véleménye is fontos lehet, de a megkérdezettek szerint ők szakmailag nem látnak rá a tanári munkára.
Mi alapján értékelnének?
A tanárok nem örülnének, ha a pedagógusértékelési rendszernek része lenne a diákok hiányzásának száma, vagy az öltözködés és médiában megosztott posztok, vagy az országos mérések eredményei - ezek egy része nem objektív szakmai kérdés, a másik részére pedig nincs ráhatása a tanároknak. A tanárok az ingyen többletmunka kapcsán is egyértelműen nyilatkoztak: elutasítják azt, hogy ez része legyen a tervezett teljesítményértékelésnek.
A bérek rendezése is előkerült, persze továbbra sem ez az egyetlen követelése a pedagógusoknak - tette hozzá a sajtótájékoztatón Totyik Tamás, a PSZ alelnöke. A bérrendezés mellett a ténylegesen elvégzett munka kifizetését várják a tanárok, de 5-ből 3-pontot adnának rá, ha ez egy bérpótlékként jelenne meg a fizetésükben. A kutatásból az is kiderült, hogy a tanárok egyértelműen elutasítják a kormány azon tervét is, hogy a pedagógusokat egy új struktúrában, a közalkalmazotti jogviszonyból kiemelve kezelnék.
A Radnótiban rendkívüli tanítási szünetet rendeltek el, a Trefort épületét reggel vizsgálták át a tűzszerészek.
„Ma eljött a bosszú napja” - olvasható abban a levélben, melyet több médiaszolgáltató is megkapott október 19-én. Ebben több tucat budapesti és vidéki iskola szerepel, hogy az épületben robbanószerkezetet helyeztek el.
Kereshetővé váltak a középiskolák által meghirdetett képzések, illetve azt is közzétették az intézmények, hogyan számolják a pontokat a felvételin.
Jelentős lehet a különbség a különböző mesterszakokon végzettek fizetései között: van, ahol egymillió forint feletti a bruttó átlagkereset, míg több helyen az 500 ezer forintot sem éri el egy pályakezdő fizetése.
A pedagógusokat is megkérdeznék arról, szerintük hol érdemes húzni a tananyagon.
A Tisza egyik legfontosabb kampányígérete szerint még idén jött volna az emelés, ami végül 2027-ben teljesül.
A szakszervezet szerint az ígéretnél lényegesen alacsonyabb mértékű emelésről szóló bejelentéssel a legnagyobb probléma az, hogy nem derült ki, mennyi a tényleges bruttó emelés.
Arculcsapásnak tartja a közgyűjteményi, könyvtári és közművelődési dolgozóknak bejelentett 10,7 százalékos béremelést a Közgyűjteményi és Közművelődési Dolgozók Szakszervezete (KKDSZ). A szervezet a bejelentés óta sorra osztja meg közösségi oldalán azoknak a kollégáknak a fényképeit, akik hiába várták az érdemi béremelést. A kulturális ágazatban ugyanis akár 20-30 év szakmai tapasztalattal is előfordulhat, hogy valaki mindössze bruttó 460 ezer forintot keres.
Mutatjuk az új dátumot.