Csak a tavalyi évben 1367 új magyar diákot írattak be osztrák intézményekbe.
A 2010/2011-es tanévben még csak 2117 magyar diák járt osztrák közoktatásba, a 2021/2022-es tanévre 10646 főre nőtt a számuk - írja a G7. Vagyis tíz év alatt ötszörösére nőtt a kint tanuló gyerekek száma, mindeközben pedig a magyarországi alap- és középfokú oktatásban részt vevő magyar diákok száma 14 százalékkal csökkent.
A legtöbb magyar gyerek a kinti általános iskolák alsó tagozatában tanul jelenleg (3689 fő), ennél kevesebben felső tagozatban (2435 fő), és 1834 gyerek jár gimnáziumba - sorolja a lap.
A G7 szerint az adatokból arra lehet következtetni, hogy a határmenti lakosok, ingázók – számuk nagyjából 60 ezer fő – közül egyre többen íratják osztrák iskolába a gyerekeiket. Ugyanis szerintük "ha csak a kiköltözők választanák az osztrák iskolákat, sokkal egyenletesebben kellene minden korosztály által látogatott intézményben a magyaroknak megjelenni" - magyarázzák.
Érdekesség, hogy bár a fenti adatok egész Ausztriára vonatkoznak, Burgenlandban például magyar nyelvű oktatás is van: az összesen 10757 burgenlandi alsósból 1038 tanult magyarul, minden tizedik burgenlandi alsótagozatos magyar nyelven is tanul.
A lap arra is kitért, hogy miközben a közoktatásban dinamikusan növekszik a magyarok száma, az egyetemeken csökkenést mutat. Ausztriában ugyan szinte ingyenesek az állami egyetemek, ezekre bekerülni nem könnyű, és magas szintű német és/vagy angoltudás szükséges, ami a magyar közoktatásban egyre kevésbé hangsúlyos tudás - írják.
A magyar tizenévesek 36 százaléka érzi úgy, hogy túl sok időt tölt képernyő előtt, miközben Európában ez az arány már 44 százalék - derült ki a legfrissebb Eurobarométer-felmérésből.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A 16–25 év közötti nappali tagozatos diákok és hallgatók július és augusztus között vállalhatnak munkát a programban, amelyhez a munkáltatók akár közel 280 ezer forintos támogatást is igényelhetnek.
Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Jövő év elején vizsgálni fogja az Oktatási Hivatal, hogy végrehajtották-e a korábban előírt intézkedéseket azok a fenntartók, amelyeknek a tartósan gyenge kompetenciamérési eredmények miatt kellett intézkedési tervet készíteniük.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
