Csak a tavalyi évben 1367 új magyar diákot írattak be osztrák intézményekbe.
A 2010/2011-es tanévben még csak 2117 magyar diák járt osztrák közoktatásba, a 2021/2022-es tanévre 10646 főre nőtt a számuk - írja a G7. Vagyis tíz év alatt ötszörösére nőtt a kint tanuló gyerekek száma, mindeközben pedig a magyarországi alap- és középfokú oktatásban részt vevő magyar diákok száma 14 százalékkal csökkent.
A legtöbb magyar gyerek a kinti általános iskolák alsó tagozatában tanul jelenleg (3689 fő), ennél kevesebben felső tagozatban (2435 fő), és 1834 gyerek jár gimnáziumba - sorolja a lap.
A G7 szerint az adatokból arra lehet következtetni, hogy a határmenti lakosok, ingázók – számuk nagyjából 60 ezer fő – közül egyre többen íratják osztrák iskolába a gyerekeiket. Ugyanis szerintük "ha csak a kiköltözők választanák az osztrák iskolákat, sokkal egyenletesebben kellene minden korosztály által látogatott intézményben a magyaroknak megjelenni" - magyarázzák.
Érdekesség, hogy bár a fenti adatok egész Ausztriára vonatkoznak, Burgenlandban például magyar nyelvű oktatás is van: az összesen 10757 burgenlandi alsósból 1038 tanult magyarul, minden tizedik burgenlandi alsótagozatos magyar nyelven is tanul.
A lap arra is kitért, hogy miközben a közoktatásban dinamikusan növekszik a magyarok száma, az egyetemeken csökkenést mutat. Ausztriában ugyan szinte ingyenesek az állami egyetemek, ezekre bekerülni nem könnyű, és magas szintű német és/vagy angoltudás szükséges, ami a magyar közoktatásban egyre kevésbé hangsúlyos tudás - írják.
Budapesti gimnázium vezeti a HVG 2027-es alapítványi és magániskolai rangsorát, de a legjobb három közé egy győri intézmény is bekerült. Mutatjuk az öt legjobb iskolát.
A Pedagógusok Szakszervezetének elnöke szerint továbbra is jelentős a lemorzsolódás a tanárképzésben, amin az sem segít, hogy egyre alacsonyabb pontszámokkal lehet bekerülni a pedagógiai szakokra. A béremelések ellenére továbbra is kevesen szereznek diplomát az ötéves tanárképzésben.
Több tízezer egyetemista és oktató vonult utcára csütörtökön Bécsben, hogy az osztrák felsőoktatás tervezett költségvetése ellen tiltakozzon. A hallgatók attól tartanak, hogy a forráshiány miatt kevesebb oktató, kevesebb egyetemi kurzus és nehezebb diplomaszerzés várhat rájuk.
Rázsi Botond Miklós, a Nemzeti Pedagógus Kar megbízott elnöke szerint sok tanár számára nem szimpatikus, hogy a szervezetet az előző kormány mesterségesen hozta létre. A Telexnek adott interjújában arról is beszélt, hogy soha nem kapott politikai utasítást, és szerinte a pedagóguskarnak nem feladata tiltakozásra biztatni a tanárokat. A szervezet jövője egyelőre bizonytalan, az új elnökről februárban döntenek.
2027. január 1-jétől nem használhatnak közösségi médiát a 15 éven aluliak Görögországban. Az új szabályozás többek között a Facebookot, az Instagramot és a TikTokot is érinti.
A nevelést-oktatást közvetlenül segítő dolgozók nemcsak a pedagógusok munkáját támogathatják, hanem bizonyos feltételekkel önálló foglalkozásokat is tarthatnak az iskolákban. Szaktanári órák megtartására azonban a munkakörük nem jogosítja fel őket. A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint a gyakorlatban mégis előfordul, hogy a pedagógiai asszisztensekre olyan feladatokat bíznak, amelyeket a végzettségük alapján nem láthatnának el.
Az Európai Parlament az Európai Bizottság által javasolt 40,827 milliárd euró helyett 47,388 milliárd eurós keretösszeget szeretne biztosítani az Erasmus következő hétéves időszakára. A képviselők hangsúlyozták, hogy a nagyobb költségvetés elengedhetetlen ahhoz, hogy a program ne csupán egy szűk réteg kiváltsága legyen.
