Szerintük érdemi párbeszédnek nyoma sincs, az írásos visszajelzésekre pedig általános, semmitmondó válaszokat adnak.
A nem állami fenntartású intézményekben oktatók még nem kapták meg a januártól esedékes 10+5 százalékos béremelést, a nem oktatói munkakörben foglalkoztatottak béremelése pedig egyelőre még napirenden sincs - közölte a Pedagógusok Szakszervezete.
A tanári szakszervezet szerint a Kulturális és Innovációs minisztérium "semmibe veszi a szakképzésben foglalkoztatottak jogos igényeit és problémajelzéseit", a folyamatos jogszabálymódosítások mégis igazolják a problémák létezését, ezeket azonban az érdekképviseletek megkérdezése nélkül teszik, ami utólagos, elhúzódó vitákat fog okozni.
"A propagandát szolgáló kommunikáció mögött az iskolák egy részében nemcsak a központi béremelésre, hanem pl. munkaruhára sincs fedezet, az oktatók a kaotikus munkajogi helyzet mellett a szakképzés tárgyi feltételeiben is súlyos lemaradásokról számolnak be" - hangsúlyozták.
Ezek tekintetében a szakszervezet arra kéri a szakképzésért felelős minisztériumot, hogy gondoskodjanak a korábban ígért béremelésekről és kezdjenek érdemi párbeszédet a korábban említett problémákról.
Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
Az első egyetemi ügyintézések között a diákigazolvány igénylése is szerepel. Bár elsőre bonyolultnak tűnhet, néhány lépésből megvan – most végigvezetünk titeket a teljes folyamaton.
A gyógypedagógus-hiány jóval nagyobb lehet annál, mint amit az álláshirdetések alapján érzékelni lehet – erről beszélt Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke. A szervezet szerint miközben az ellátásra szoruló gyermekek száma az elmúlt másfél évtizedben megduplázódott, a szakemberhiány továbbra is súlyos problémát jelent.
Az idei általános felvételiben 3845 hallgatót vettek fel tanári mesterképzésre, 468-cal többet, mint egy évvel korábban.
Hiába lenne a cél az olvasás megszerettetése, egy rosszul megválasztott kötelező éppen az ellenkező hatást érheti el.
Átfogó átalakítást jelentett be a köznevelés irányításában a miniszterelnök. A kormány döntése értelmében megváltozik a Klebelsberg Központ szerepe, megszűnik annak középirányítói funkciója, és 2027-től az oktatás irányítása közvetlenül az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumhoz kerül.
2022 őszén több pedagógust is elbocsátottak, miután részt vettek a sztrájkjog korlátozása miatt indult polgári engedetlenségi akciókban. Mások a tiltakozások után maguk döntöttek úgy, hogy elhagyják az állami oktatást.
