A Belügyminisztérium szerint a Szinyei Merse Pál Gimnázium átvétele egyedi eset.
Nem tervez modellváltást a közoktatásban a kormány - derült ki a péntek esti RTL Híradóból.
A híradónak Kovács Levente, az Óbudai Egyetem rektora nyilatkozott miután a Népszava kedden megírta, hogy az egyetem átvenné az államtól az erős matematika és nyelvoktatásáról híres VI. kerületi Szinyei Merse Pál Gimnáziumot. Az intézmény rektorhelyettese, Molnár András akkor azt mondta, az állam nem csak a felsőoktatásban, de a közoktatásban is elkezdené csökkenteni a szerepvállalását, Kovács Levente szerint azonban félreértették a helyettese szavait, az állítást pedig azóta már a Belügyminisztérium is cáfolta.
Innovációban érdekelt középiskolákkal szeretnénk kialakítani egy olyan szisztémát, ami Magyarországon egyelőre még nincs – indokolta meg az Óbudai Egyetem döntését Kovács Levente. Szerintük az intézmény átvétele a Belső-pesti Tankerületi Központtól az Óbudai Egyetem fenntartása alá több szempontból is jó döntés lenne, többek között drágább tankönyveket, jobb eszközöket és anyagi hátteret is biztosítanának számukra.
A BM szerint a Szinyei Merse Pál Gimnázium átvételét az egyetem kezdeményezte, hasonló átvételi igényről pedig nincs információjuk.
Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.
A gyógypedagógus-hiány jóval nagyobb lehet annál, mint amit az álláshirdetések alapján érzékelni lehet – erről beszélt Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke. A szervezet szerint miközben az ellátásra szoruló gyermekek száma az elmúlt másfél évtizedben megduplázódott, a szakemberhiány továbbra is súlyos problémát jelent.
Az idei általános felvételiben 3845 hallgatót vettek fel tanári mesterképzésre, 468-cal többet, mint egy évvel korábban.
Átfogó átalakítást jelentett be a köznevelés irányításában a miniszterelnök. A kormány döntése értelmében megváltozik a Klebelsberg Központ szerepe, megszűnik annak középirányítói funkciója, és 2027-től az oktatás irányítása közvetlenül az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumhoz kerül.
2022 őszén több pedagógust is elbocsátottak, miután részt vettek a sztrájkjog korlátozása miatt indult polgári engedetlenségi akciókban. Mások a tiltakozások után maguk döntöttek úgy, hogy elhagyják az állami oktatást.
