Az ENSZ a nemzetközi nőnap alkalmából felszólította az Afganisztánban hatalmon lévő tálib vezetést, hogy vonja vissza a nőket érintő szigorú korlátozásokat az országban - jelentette a dpa német hírügynökség szerdán.
"A nők jogait illetően a tálib uralom alatt lévő Afganisztán továbbra is a legelnyomóbb ország a világon - mondta Roza Otunbajeva, az ENSZ afganisztáni támogató missziójának vezetője. "Nemzeti öncsonkítás az ország lakosságának felét otthonukba bezárva tartani a világ egyik legnagyobb humanitárius és gazdasági válságának idején" - tette hozzá. Elmondása szerint a korlátozások csak még jobban elszigetelik Afganisztánt saját állampolgáraitól és a világ többi részétől.
Amióta az iszlamista mozgalom visszatért a hatalomba Afganisztánban 2021 augusztusában, az ázsiai ország az egyetlen a világon, amelyben a nők oktatását korlátozzák. A tálibok először a középiskolai oktatást tiltották meg a kamaszlányoknak. Decemberben pedig a nők egyetemi oktatását tiltották be, arra hivatkozva, hogy "megsértették az iszlám viselet és koedukáció szabályait". A nőket számos állásból is kizárták, egyebek mellett a civil szervezeteknél végzett munkákból is.
Az Európai Tanács kedden bejelentette, hogy az Európai Unió globális emberi jogi szankciórendszerének keretein belül büntetést szabott ki három szervezetre és kilenc személyre, köztük két afganisztáni tálib miniszterre.
A magyar tizenévesek 36 százaléka érzi úgy, hogy túl sok időt tölt képernyő előtt, miközben Európában ez az arány már 44 százalék - derült ki a legfrissebb Eurobarométer-felmérésből.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A 16–25 év közötti nappali tagozatos diákok és hallgatók július és augusztus között vállalhatnak munkát a programban, amelyhez a munkáltatók akár közel 280 ezer forintos támogatást is igényelhetnek.
Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Jövő év elején vizsgálni fogja az Oktatási Hivatal, hogy végrehajtották-e a korábban előírt intézkedéseket azok a fenntartók, amelyeknek a tartósan gyenge kompetenciamérési eredmények miatt kellett intézkedési tervet készíteniük.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
