A kabuli tálib hatóságok semmilyen ígéretet nem tettek arra, hogy újranyitnák az iskolákat és az egyetemeket a lányok és a nők előtt az új tanévben - közölte vasárnap Kabulban az Európai Unió afganisztáni különmegbízottja.
Tomas Niklasson elmondta, hogy semmilyen "határozott kötelezettségvállalás" nem hangzott el a tálib miniszterekkel tartott találkozóin. "Az iskolák és egyetemek megnyitása a fiúk és a lányok, a nők és férfiak előtt nem választás kérdése" - szögezte le sajtótájékoztatóján Tomas Niklasson. "Ez a jövőbe, a következő nemzedékbe, egy jobb Afganisztánba tett szükséges befektetés, ezenkívül minden afgán igényli, akivel csak beszéltünk".
Amióta az iszlamista mozgalom visszatért a hatalomba Afganisztánban 2021 augusztusában, az ázsiai ország az egyetlen a világon, amelyben a nők nem tanulhatnak.
A tálibok először a középiskolai oktatást tiltották meg a kamaszlányoknak. Decemberben pedig a nők egyetemi oktatását tiltották be, arra hivatkozva, hogy "megsértették az iszlám viselet és koedukáció szabályait".
A nőket számos állásból is kizárják, egyebek mellett a nem kormányzati szervezetekben történő alkalmazásból. "Ez a nők munkához való jogának egyértelmű megsértése, amely súlyosan befolyásolja a saját maguk és családjuk megélhetését is" - mondta az EU különmegbízottja.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
A kommunikáció- és médiatudomány idén is a legnépszerűbb bölcsész alapszakok közé tartozott. Az állami ösztöndíjas, nappali alapképzések közül 1505-en jelölték meg első helyen valamelyik kommunikáció szakot, míg összesen 6316 jelentkezés érkezett ezekre a képzésekre.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
Sokaban felmerülhet már a ponthatárok kihirdetése után, hogy mi történik, ha mégsem tudják szeptemberben elkezdeni az egyetemet. Betegség, külföldi lehetőség, családi okok vagy más élethelyzet miatt előfordulhat, hogy már az első féléveteket is passzív státuszban kezdenétek. Összeszedtük a legfontosabb tudnivalókat.
A ponthatárokat már kihirdették, de vannak, akik még a besorolási döntésről szóló határozatot nem kapták meg.
Ha az általános felvételin nem sikerült bekerülnötök egyetlen megjelölt képzésre sem, a pótfelvételi még újabb esélyt jelenthet. De vajon ilyenkor is lehet állami ösztöndíjas helyet találni, vagy már csak önköltséges képzések közül választhattok?
A választójogi korhatár csökkentése visszatérő kérdés Európában, és Magyar Péter révén most itthon is napirendre került.
