Megvan a március 15-i demonstrációk és civil rendezvények programja

Kétnapos rendezvénnyel, demonstrációkkal is készülnek a szervezetek március 15-re.

  • Székács Linda
A 90 civil szervezet összefogásával megrendezett Civil Sugárút záróeseménye, a Szabadságmenet várhatóan március 15-én 15 órakor indul a budapesti Hősök terétől, ezt megelőzően azonban már március 14-én is lesznek különböző programok, például alternatív tanórák, beszélgetések többek között emberjogi, oktatási és ökológiai problémákról, slam poetry és gyermekfoglalkozások.

Az esemény szervezésében olyan civil szervezetek vesznek részt, mint az ADOM Diákmozgalom, a Budapest Pride, a Helsinki Bizottság, a Tanítanék és a Magyar Újságírók Országos Szövetsége.

Emlékeztessük a hatalmat, hogy még mindig itt vagyunk és összefogunk, hiszen nem csak a mi ügyünket hagyja figyelmen kívül a kormány. Találkozzunk 15-én 3 órakor a Hősök terén!

- írja az Egységes Diákfront.

Hozzászólások

A garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszok ösztöndíját – nyílt levelet írtak a kormánynak a PhD-hallgatók

A mindenkori garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszi ösztöndíjat egy újonnan alakult, alulról szerveződő doktoranduszcsoport tagjai. Nyílt levelükben azt követelik, hogy a jelenleg havi 140 ezer forintos alapösztöndíj helyett minden PhD-hallgató legalább havi bruttó 373 200 forint támogatást kapjon.

Lovász László: „Attól félek, hogy a gyerekek életét tönkreteszi, hogy folyamatosan felvételire készülnek”

A magyar oktatás egyik legnagyobb problémájának azt tartja Lovász László matematikus, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnöke, hogy a gyerekeknek egyre korábban kell versenybe szállniuk a jobb iskolákért. Szerinte a jelenlegi rendszer túl nagy nyomást helyez a diákokra, miközben a legtöbb tehetség ilyen fiatal korban még nem mérhető fel.

A gyerek nem vezethet autót – Hogyan válik a szabadság valódi felelősséggé az iskolában?

A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.