Oktatási naptár: mikor kezdődik és meddig tart majd az idei tavaszi szünet az iskolákban és az egyetemeken?

Az általános és középiskolákban egységes, az egyetemeken viszont eltérő időpontokban tartják majd meg a szünetet.Összeszedtük a dátumokat.

  • Eduline

Az általános és középiskolákban a tavaszi szünet április 6. és 11. között lesz. Ez azt jelenti, hogy a szünet előtt a diákok április 5-én, azaz szerdán mennek utoljára, és pontosan egy hét múlva, április 12-én ülnek vissza a padokba.

Ettől eltérő időpontokban fújhatják ki magukat az egyetemisták, hiszen az intézmények maguk dönthetnek az oktatási szünetek dátumairól.

Idén az Eötvös Loránd Tudományegyetemen az energiatakarékossági intézkedések miatt a tavaszi szünetet egy egészen rendhagyó időpontban a második félév kezdete előtt, február 20. és 25. között tartják meg. A hallgatók csak február 27-én, több mint két hónap után térnek majd vissza az intézmény falai közé, hiszen az energiaárak miatt az őszi szünetet is a szokásostól eltérően, december közepén tartották meg.

Az egyetemek többségében viszont marad a korábban megszokott áprilisi időpont. Az Óbudai Egyetemen és a Miskolci Egyetemen a közoktatási szünettel egy időben, április 6-tól 11-ig pihenhetnek majd a hallgatók, míg a Pázmány Péter Katolikus Egyetemen április 10-ig, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen pedig április 12-ig tart majd a tavaszi szünet. Velük ellentétben a Szegedi Tudományegyetem hallgatói már március 28-án szünetre mehetnek, akik ezt követően április 3-án folytatják a tavaszi félévüket.

A Budapesti Corvinus Egyetemen, a Károli Gáspár Református Egyetemen és a győri Széchenyi István Egyetemen április 3-tól 6-ig, az Állatorvostudományi Egyetemen pedig április 3-tól egészen 10-ig tart majd a szünet, a Debreceni Egyetem hallgatói viszont csak április 10. és 14. között pihenhetnek, hasonlóan a Pécsi Tudományegyetemhez - ahol karonként ugyan eltérő lehet a dátum -, de a Bölcsészettudományi Karon április 11-től 14-ig pihennek majd diákok, a hétvégével együtt pedig összesen 5 napot tölthetnek otthon.

Hozzászólások

Lannert Judit miniszteri munkájának első 100 napjáról számolt be: szemléletváltás az oktatásban, kevesebb bürokrácia és több szabadság

Lannert Judit gyermek- és oktatásügyi miniszter száz nappal kinevezése után részletesen összegezte eddigi munkáját egy Facebook-posztban. Kiemelte az oktatásban szükséges alapvető szemléletváltást, a túlzott központosítás lebontását és az intézmények, pedagógusok szakmai szabadságának megerősítését.

A tantestület nem támogatta, Lannert Judit mégis kinevezte a csömöri iskolaigazgatót – a polgármester a döntés visszavonását kéri

Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.

Mik azok a metakognitív képességek – és tanítani kell-e őket?

A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.

Radó Péter a kormány első 100 napjáról: „Mit tehet egy minisztérium, melynek még sem szakemberei, sem intézményei, sem pedig pénzügyi erőforrásai nincsenek?”

Száz nap után még korai lenne mérleget vonni az új kormány oktatáspolitikájáról, de már látszanak azok a dilemmák, amelyek hosszabb távon eldönthetik, valódi rendszerváltás történik-e a közoktatásban – véli Radó Péter oktatáskutató. Szerinte szakmai értelemben radikális fordulat kezdődött, miközben továbbra sem világos, hogy a kormány végül szakít-e a NER centralizált oktatásirányításával.