Február 22-ig lehet jelentkezni a középfokú iskolákba. Mutatunk egy olyan adatbázist, ahonnan sok mindent megtudhattok az előző évek felvételi statisztikáiról.
Az Oktatási Hivatal oldalán a szimpatikus gimnáziumok nevére rákeresve részletes statisztikát találtok az előző évi felvételiről – megnézhetitek például, hogy hány férőhelyet hirdettek meg az intézmények a különböző tagozatokon, ezekre hányan jelentkeztek, és hány diák jelölte meg az adott iskola kiválasztott tagozatát a jelentkezési lap első helyén.
Vagyis kideríthetitek, hányszoros volt a túljelentkezés az előző években. Ennél azonban fontosabb információt is találtok: megnézhetitek, hogy az ideiglenes felvételi rangsor hányadik helyén állt az a diák, aki a pontszáma alapján utolsóként jutott be az adott tagozatra.
Miért fontos ez?
A középfokú iskolák március elején-közepén szokták közzétenni az ideiglenes felvételi rangsort, amelyen az összes olyan diák szerepel, aki hozzájuk, az adott tagozatra jelentkezett. A lista élén a legmagasabb pontszámot elérő felvételiző szerepel, őt követik a valamivel kevesebb pontot gyűjtők, és a lista végén a legalacsonyabb pontszámú diákok állnak.
Ekkor szoktak szembesülni azzal a szülők, hogy a 30 fős osztály ideiglenes felvételi rangsorában a gyerekük „csak” az 52. vagy éppen a 85. helyen áll. Ez azonban közelről sem jelenti azt, hogy nem fog bejutni a kiválasztott képzésre. Az ideiglenes felvételi listán ugyanis az összes jelentkező szerepel – azok is, akik a jelentkezési lap első helyén jelölték meg az adott képzést, és azok is, akik mondjuk az ötödik vagy a hatodik helyen.
Márpedig az utóbbiakat nagy eséllyel fel fogják venni egy olyan középiskolába, amelyet a saját jelentkezési lapjukon előrébb soroltak – az ő kiesésükkel pedig a többiek előrébb kerülnek az ideiglenes felvételi rangsorban is. Ez azt jelenti, hogy egy harmincfős osztály esetén akár a 70-80. helyről is van esély bekerülni, de kevésbé népszerű iskolák esetén akár még alacsonyabb rangsorhelyről is be lehet jutni.
Miután tárgyalt a magyar kormánnyal, Ursula von der Leyen többek között azt is bejelentette, hogy a magyar egyetemisták ismét részt vehetnek az Erasmusban a következő tanévtől.
Még mintegy három hét van hátra a 2025/2026-os tanévből, de már most sok iskolában 30-33 fokos tantermekben írják az utolsó témazárókat a diákok. A szellőztetés, a sötétítő, és a kereszthuzat a helyzeten nem sokat segít, klíma a visszajelzések alapján csak kevés helyen van. Ráadásul jogszabályok nem foglalkoznak azzal, hogy legfeljebb hány fok lehet a tanteremben.
Fontos kérdésre válaszolunk.
A miniszterelnök szerint ez nem azt jelenti, hogy a hazai, modellváltott felsőoktatási intézmények állami gyámság alá kerülnek.
A vezetőváltás egybeesik azzal, hogy a kormány felülvizsgálná a Klebelsberg Központ és a tankerületi központok működését. A KK azt közölte, hogy tudomásul veszik a vizsgálatot elrendelő kormányzati döntést, és minden segítséget megadnak az ellenőrzésekhez.
Nem megszüntetni, hanem radikálisan átalakítani szeretné a kormány a Klebelsberg Központot és a tankerületi rendszert – ez hangzott el a szerdai sajtótájékoztatón. A tervek szerint az iskolaigazgatók nagyobb önállóságot kapnának, az önkormányzatoknak és helyi közösségeknek pedig ismét lehetne beleszólásuk az iskolák működésébe.
Nem tervez a kormány kistelepülési iskolabezárásokat – erről beszélt Lannert Judit kedden az Országgyűlésben. A miniszter ugyanakkor arról is beszélt, hogy a demográfiai helyzet miatt hosszú távon át kell gondolni az iskolarendszer fenntarthatóságát. Szerinte vannak olyan járások Magyarországon, ahol évente már száz alatt van a megszülető gyerekek száma.
Az idei évben közel 450 iskolaigazgatói megbízás jár le, a következő hetekben pedig döntések születnek arról, kik vezetik majd ezeket az intézményeket szeptembertől.
