Február 22-ig lehet jelentkezni a középfokú iskolákba. Mutatunk egy olyan adatbázist, ahonnan sok mindent megtudhattok az előző évek felvételi statisztikáiról.
Az Oktatási Hivatal oldalán a szimpatikus gimnáziumok nevére rákeresve részletes statisztikát találtok az előző évi felvételiről – megnézhetitek például, hogy hány férőhelyet hirdettek meg az intézmények a különböző tagozatokon, ezekre hányan jelentkeztek, és hány diák jelölte meg az adott iskola kiválasztott tagozatát a jelentkezési lap első helyén.
Vagyis kideríthetitek, hányszoros volt a túljelentkezés az előző években. Ennél azonban fontosabb információt is találtok: megnézhetitek, hogy az ideiglenes felvételi rangsor hányadik helyén állt az a diák, aki a pontszáma alapján utolsóként jutott be az adott tagozatra.
Miért fontos ez?
A középfokú iskolák március elején-közepén szokták közzétenni az ideiglenes felvételi rangsort, amelyen az összes olyan diák szerepel, aki hozzájuk, az adott tagozatra jelentkezett. A lista élén a legmagasabb pontszámot elérő felvételiző szerepel, őt követik a valamivel kevesebb pontot gyűjtők, és a lista végén a legalacsonyabb pontszámú diákok állnak.
Ekkor szoktak szembesülni azzal a szülők, hogy a 30 fős osztály ideiglenes felvételi rangsorában a gyerekük „csak” az 52. vagy éppen a 85. helyen áll. Ez azonban közelről sem jelenti azt, hogy nem fog bejutni a kiválasztott képzésre. Az ideiglenes felvételi listán ugyanis az összes jelentkező szerepel – azok is, akik a jelentkezési lap első helyén jelölték meg az adott képzést, és azok is, akik mondjuk az ötödik vagy a hatodik helyen.
Márpedig az utóbbiakat nagy eséllyel fel fogják venni egy olyan középiskolába, amelyet a saját jelentkezési lapjukon előrébb soroltak – az ő kiesésükkel pedig a többiek előrébb kerülnek az ideiglenes felvételi rangsorban is. Ez azt jelenti, hogy egy harmincfős osztály esetén akár a 70-80. helyről is van esély bekerülni, de kevésbé népszerű iskolák esetén akár még alacsonyabb rangsorhelyről is be lehet jutni.
Több olyan egyetem is van, ahol 200-300 állami ösztöndíjas helyet meghirdettek a pótfelvételin, melyre augusztus 7-ig jelentkezhetnek azok, akiket az általános eljárásban sehova sem vettek fel vagy nem is adták be a jelentkezésüket. Mutatjuk a képzésterületi listákat.
A Klebelsberg Központ a jövőben kutató-, fejlesztő- és szakmai háttérintézményként működik tovább.
„Kevesebb felesleges adminisztráció. Több bizalom. Több beleszólási lehetőség a diákoknak. Erősebb iskolai közösségek„ – mondta el az oktatási és gyermekügyi miniszter az új tanév kapcsán.
Néhány hónappal a kulturális dolgozók bérrendezéséért szervezett demonstrációja után a Közgyűjteményi és Közművelődési Dolgozók Szakszervezete újabb minisztériumi egyeztetésről számolt be. Találkoztak a kulturális ágazatért felelős államtitkárral, aki a bérrendezés szándékáról beszélt, konkrét időpontot vagy vállalást azonban továbbra sem tett.
Az első egyetemi ügyintézések között a diákigazolvány igénylése is szerepel. Bár elsőre bonyolultnak tűnhet, néhány lépésből megvan – most végigvezetünk titeket a teljes folyamaton.
A 23 éves nőt Ferencváros a saját halottjának tekinti.
A tartalom kinyerése után a könyvek gyakorlatilag használhatatlanná válnak, ami jogilag beleférhet, de a jelenség komoly kulturális veszteséget okozhat.
Ha valaki állami finanszírozási formájú képzésre nyer felvételt, nem jelenti azt, hogy tanulmányai végéig automatikusan ebben a finanszírozási formában is marad. Természetesen az ellenkező irányú átsorolásra is van példa, a megüresedett ösztöndíjas helyekre bekerülhetnek a legjobb teljesítményt elérő, azonos szakon tanuló önköltséges hallgatók.
