Egy kép, amiből kiderül: így NEM éri el egy diplomás tanár fizetése az érettségizettek bérminimumát

Jocó bácsi jóvoltából most konkrét példán keresztül lehet megnézni, mennyit "emelkedett" a tanárok fizetése 2023-ban.

  • Eduline

Balatoni József, azaz Jocó bácsi megosztotta bérpapírját, amiből kiderült, hogy 22.350 forinttal ki kellett egészíteni az alapbérét, hogy elérje a legalább középfokú végzettséggel rendelkező dolgozók bérminimumát.

Tehát, hogy legyen annyi a fizetésem, mint egy érettségizettnek. Különben már nem érné el a MINIMUMOT

- írja a képhez a történelemtanár, akinek egyetemi diplomája van, általános iskolai és gimnáziumi tanár. "És az is látható, hogy idén sem béremelést alkalmaztak" - teszi hozzá -, "hanem ágazati szakmai pótlékemelést. Ezt találták ki pár éve. Alapbér marad, pótlék kicsit (most éppen 40.038 Ft-tal) emelkedett."

Nem, ne jöjjön senki azzal, hogy más még ennyit sem keres! Hisz csak az nem keres minimum ennyit, akinek nincs szakmája, érettségije - zárja a posztját Jocó bácsi.

 

 

Hozzászólások

Megvannak az érettségi hivatalos eredményei: magyarból romlottak, töriből javultak az átlagok

Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.

„Olyan emberekre van szükség, akik egy kicsit másképp ketyegnek tanárként”

Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.

Elkészült a jelentés a tankerületi rendszer átvilágításáról: Lannert Judit szerint „a bürokrácia nőtt, az intézmények mozgástere szűkült”

Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.