Két budapesti gimnázium is nyilvánosságra hozta, milyen átlageredményt értek el a központi középiskolai felvételin azok a diákok, akik náluk töltötték ki szombaton a magyar- és matektesztet.
A budapesti Kőrösi Csoma Sándor Két Tanítási Nyelvű Baptista Gimnázium már szombat délután közzétette az ott vizsgázók átlageredményeit – összesen 91 nyolcadikos írta meg náluk a két tesztet. Az átlageredmények alapján egyértelmű, hogy valóban jobban ment a magyar- a matekvizsgánál: magyarból átlagosan 37,66 pontot szereztek a diákok, matematikából pedig 28,81-et.
A Kőrösiben vizsgázók magyarból ennél jóval alacsonyabb pontszámot szereztek 2022-ben és 2021-ben is, de matekból is alacsonyabb volt az átlagpontszám tavaly.
A szintén budapesti Alternatív Közgazdasági Gimnáziumban (AKG) is közzétették az eredményeket. Azt írják, az AKG-ban írásbeliző hatodikosok eredménye az elmúlt tíz évben 0,4-1,2 ponttal tért el az országos átlagtól, a nyolcadikosok pedig átlagosan 5-7 ponttal szereznek többet, mint az országos eredmény, „így elég jó becslést lehet adni a várható országos átlagokra”.
„Az AKG-ban felvételi vizsgát író diákok kijavított vizsgadolgozatainak eredményei alapján a tavalyihoz hasonló matematika és kiemelkedő magyar átlageredmények várhatóak országosan is a hetedikre és a kilencedikre jelentkezők eredményeiben” – emelik ki.
A hatodikosok matematikából 31,9 pontot, magyarból 35,9 pontot szereztek, a nyolcadikosok matekból 28,6, magyarból pedig 37,5 pontot gyűjtöttek.
A hatodikosok eredményeiről azt írják, a matekos pontszám majdnem 6 ponttal magasabb az elmúlt tíz év átlagánál, ez illeszkedik az utóbbi két tanév felvételi eredményeihez. „A magyarvizsga is az utóbbi évek eredményeihez hasonló, bár ilyen magas átlag csak egyszer volt az utóbbi tíz évben. 2021-től kezdve az a szándék sejthető, hogy a vizsgadolgozatok összeállítói a matematika dolgozatok nehézségét a magyarhoz akarják igazítani, hogy ne legyen akkora előnye a jó matekosoknak a jó magyarosokhoz képest. A kétféle dolgozat átlagai között az utóbbi években már csak 3-4 pontos a különbség, korábban gyakran volt 10 pont feletti különbség is, a magyar javára” – magyarázzák.
Hozzáteszik: a nyolcadikos diákok vizsgáinál hektikusabb a kétféle dolgozat közötti átlagpontszám különbségének alakulása, most éppen 9 pontos az eltérés, mivel kifejezetten magas a magyar átlag, míg a matekátlag a szokásos, valamivel 30 pont alatti.
A teljesítményértékelési rendszer kivezetéséről és egy új, az óvodapedagógusok szakmai fejlődésére épülő értékelés tervéről is beszélt Kereki Judit kora gyermekkori jóllétért felelős államtitkár a XXVIII. Országos Közoktatási és Szakképzési Szakértői Konferencián.
Felháborodást váltott ki az óvodapedagógusok körében, hogy az OviKRÉTA felületén megjelent egy gyerekenként 229 kérdésből álló fejlődési kérdőív. Egy 22 fős óvodai csoport esetében ez több mint ötezer kérdés megválaszolását jelentette volna. A Magyar Óvodapedagógiai Egyesület azonban lapunk megkeresésére közölte: egy nem végleges munkaanyag vált láthatóvá a rendszerben, amelyet azóta inaktiváltak.
Az oktatási miniszter közösségi oldalán kifejtette, hogy az óvodáknak kiküldött kérdőívet Rétvári államtitkársága idején is használták.
Több ígéretet is kaptak a Nemzeti Közszolgálati Egyetem hallgatói, akiket Katz Sándor felsőoktatásért felelős államtitkár hívott egyeztetésre a minisztériumba a tanárképzés megszüntetése miatt.
Hat év után ismét az óvodákhoz kerülhet az iskolaérettségi döntés, az Oktatási Hivatal pedig kikerülhet az eljárásból. A 2020 óta sokat kritizált rendszer átalakításáról most elkészült a törvénytervezet, amely már a konkrét szabályokat is tartalmazza: kiderült, kik dönthetnének az iskolakezdés halasztásáról, milyen határidőket kellene betartani, és mi történne, ha a szülő és az óvodapedagógus nem értene egyet.
Több, mint tizenegy éve mondja, mit kellene csinálni, és most eljött az ideje, hogy ne csak beszéljen róla, hanem tegyen is érte - mondta Pilz Olivér, akit a miskolci tankerület élére neveztek ki.
