Fejenként legalább 4900 forintba került a diákok próbaérettségije.
Külsős cég bonyolította le a diákok próbaérettségijét abban a salgótarjáni iskolában, ahol a diákok fejenként 1300-1800 forintot fizettek a középszintű feladatlapok nyomtatásért és javításáért – írja a Telex.
Korábban már mi is megírtuk, hogy a salgótarjáni Madách Imre Gimnáziumban fizetniük kellett a diákoknak az ingyenes próbaérettségik nyomtatásáért és javításáért. Bár akkor az intézmény igazgatója a hvg.hu-nak azt mondta, a nyomtatás költségének elkérésére nem új dolog, hiszen már tavaly is így történt, most kiderült, hogy az intézmény valójában egy külsős cégen, a MEGAvizsga Oktatási Kft-n keresztül bonyolította le a végzős diákok próbaérettségijét.
Az összeg a dolgozat összeállítását, nyomdai előállítását és javítását fedezi. A befizetett összegből sem az iskola, azaz a pedagógusok és az igazgató, sem a tankerület nem részesült – mondta az iskolaigazgató a Telexnek. Szerinte a cég ezzel nagy terhet vett le a tanárok válláról, arra a kérdésre azonban nem tudott válaszolni, hogy hogyan gyakorolhatnak a vizsgákra azok a diákok, akiknek nincs pénze 5000 forintot fizetni a feladatlapokért.
Egy osztály teljes próbaérettségije ugyanis 133 ezer forintba, fejenként minimum 4900 forintba került a szülőknek, ha a gyerekük mindenből középszintű próbavizsgát írt, aminek darabja 1300-1800 forintba került. A költség azonban tovább nőtt, ha valamelyik tárgyból emelt szintű feladatlapot írtak, amiknek az ára matematikából 1700, történelemből pedig 2500 forint volt. Mivel az intézménynek nincs engedélye arra, hogy külsős céget vonjon be a próbavizsgák megszervezésébe, a Salgótarjáni Tankerületi Központ vizsgálatot indított az ügyben.
A CKP szerint a Nemzeti alaptantervnek jóval kevésbé részletes, valódi alaptantervvé kellene válnia: konkrét tantárgyak, merev követelmények és kötelező óraszámok helyett csak a műveltségi területeket, közös fejlesztési célokat és a heti maximális tanítási időt határozná meg.
Volt, ahol a tantestületnek és az iskolában dolgozóknak mindössze egy napjuk volt arra, hogy átnézzék a tankerületi igazgatói pályázatokat, véleményt pedig csak egy szűk, előre meghatározott időintervallumban nyilváníthattak. Mivel ez tanítási időre esett, több pedagógusnak lehetősége sem volt részt venni a véleményezésben. Az ADOM Diákmozgalom szerint ilyen körülmények között nem lehetett érdemben véleményt mondani a pályázatokról.
A Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének (TÖÖSZ) felmérése szerint a települések több mint 63 százaléka készen állna arra, hogy újra nagyobb szerepet vállaljon a helyi iskolák működtetésében.
10-16 fős iskolai előkészítő csoportokat is javasol a Nemzeti Pedagóguskar Különleges Bánásmódot Támogató munkacsoportja, hogy megkönnyítse az óvoda-iskola átmenetet azoknak a gyereknek, akiknek erre szükségük lenne.
Mutatjuk, a magyarérettségi közép- és emelt szintű feladatsorait és a hivatalos javítási-értékelési útmutatókat.
Nehéz helyzetbe került sok pedagógus, aki munkahelyet váltott a nyáron, mert sokan a korábbiakhoz képest kevesebb fizetést kaptak – hívta fel a problémára a figyelmet a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ). Ezen kívül azt is kiemelték, hogy a NOKS-és egyéb munkakörben dolgozók fizetésemelése kapcsán még nincsenek konkrét határidők, ezért, ha szükséges lesz, akkor sztrájkolni fognak.
A 2027-es költségvetés az igazságosság és a fejlődés költségvetése lesz – jelentette ki Magyar Péter miniszterelnök hétfőn az Országgyűlésben. Hangsúlyozta: „nem tudunk és nem is szeretnénk osztogatni, szemben az Orbán-kormánnyal nincsenek kedvenc társadalmi csoportjaink, nincsenek kegyeltjeink”.
A korábban már sokat tárgyalt oktatáspolitikai változtatási javaslatok mellett több új megközelítést is megfogalmazott a Történelemtanárok Egylete az oktatási rendszer átalakításáról.
