Fejenként legalább 4900 forintba került a diákok próbaérettségije.
Külsős cég bonyolította le a diákok próbaérettségijét abban a salgótarjáni iskolában, ahol a diákok fejenként 1300-1800 forintot fizettek a középszintű feladatlapok nyomtatásért és javításáért – írja a Telex.
Korábban már mi is megírtuk, hogy a salgótarjáni Madách Imre Gimnáziumban fizetniük kellett a diákoknak az ingyenes próbaérettségik nyomtatásáért és javításáért. Bár akkor az intézmény igazgatója a hvg.hu-nak azt mondta, a nyomtatás költségének elkérésére nem új dolog, hiszen már tavaly is így történt, most kiderült, hogy az intézmény valójában egy külsős cégen, a MEGAvizsga Oktatási Kft-n keresztül bonyolította le a végzős diákok próbaérettségijét.
Az összeg a dolgozat összeállítását, nyomdai előállítását és javítását fedezi. A befizetett összegből sem az iskola, azaz a pedagógusok és az igazgató, sem a tankerület nem részesült – mondta az iskolaigazgató a Telexnek. Szerinte a cég ezzel nagy terhet vett le a tanárok válláról, arra a kérdésre azonban nem tudott válaszolni, hogy hogyan gyakorolhatnak a vizsgákra azok a diákok, akiknek nincs pénze 5000 forintot fizetni a feladatlapokért.
Egy osztály teljes próbaérettségije ugyanis 133 ezer forintba, fejenként minimum 4900 forintba került a szülőknek, ha a gyerekük mindenből középszintű próbavizsgát írt, aminek darabja 1300-1800 forintba került. A költség azonban tovább nőtt, ha valamelyik tárgyból emelt szintű feladatlapot írtak, amiknek az ára matematikából 1700, történelemből pedig 2500 forint volt. Mivel az intézménynek nincs engedélye arra, hogy külsős céget vonjon be a próbavizsgák megszervezésébe, a Salgótarjáni Tankerületi Központ vizsgálatot indított az ügyben.
Idén jóval nagyobb a verseny a gyógypedagógiai alapszakokon, mint egy évvel ezelőtt. Bár a gyógypedagógiai képzések férőhelyszáma nem ismert, az első helyes jelentkezők száma közel húsz százalékkal nőtt, ami több egyetemen is magasabb ponthatárokat eredményezhet.
Az Országgyűlés alelnöke megköszönte a KDNP-s Juhász Hajnalkának, hogy bocsánatot kért a gyermekvédelemben történtekért, de elmondta: a hátrányos helyzetű gyerekeket cserben hagyta az előző kormány. "Nem árulok el nagy titkot: egy szegény, de szerető nagy családban nőttem fel nyolc testvérem mellett. Pontosan tudtam, milyen úgy várni a tanévkezdést, hogy nincs pénz füzetre vagy írószerekre" - kezdte hozzászólását.
Gyerekfelügyeletet, étkeztetést és az érettségizők felkészítését is biztosítani kellene sztrájk idején a köznevelési törvény módosítását célzó javaslat szerint. A tervezet ugyan a pedagógusok sztrájkjogát korlátozó akadályok megszüntetését ígéri, de részletesen meghatározza azt is, milyen feltételek mellett lehetne munkabeszüntetést tartani.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját tartották kedden a parlamentben. Bár az előterjesztéshez egyetlen módosító javaslat sem érkezett, a vitában így is ütköztek az álláspontok. A kormánypárt továbbra amellett érvelt, hogy a felfüggesztéssel a túlzott adminisztrációs terhek szűnnek meg, az ellenzék az alternatíva hiányát hangsúlyozta.
Létezhetnek elitiskolák, és a speciális programokkal, emelt osztályokkal sincs baj, de az iskolarendszernek máshogy kell működnie – érvel Halácsy Péter, a Budapest School alapítója.
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
Egységes, nemzetközi szabályozást sürget a mesterséges intelligencia használatára António Guterres ENSZ-főtitkár. Szerinte a technológia fejlődése már gyorsabb, mint ahogyan azt a jogalkotás követni tudná, ezért különösen a gyerekek védelme érdekében lenne szükség összehangolt globális fellépésre.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját július 7-én, kedden tartották a parlamentben. Müller Anna tiszás képviselő szerint több mint száz óra pluszmunkát okozott a tanároknak a rendszer.
