A résztvevők hat nap alatt 180 kilométert fognak megtenni, délutánonként pedig fórumokat tartanak majd, hogy felhívják a figyelmet az oktatási rendszer problémáira.
Elindult a pedagógusok „tudásmenete” Miskolcról Budapestre – jelentkezett be Miskolcról a Facebookon Szűcs Tamás, a PDSZ korábbi elnöke.
A miskolci Herman Ottó Gimnázium elől elindult menetet Totyik Tamás és Gosztonyi Gábor, a Pedagógusok Szakszervezetének két alelnöke, valamint a Tanítanék Mozgalom egyik alapítója, Pilz Olivér vezeti, utánuk pedig körülbelül „egy bő, népes osztálynyi csapat” gyalogol.
A rendőrség már le is zárta azt az utat, ahol átmehet a csapat
– számolt be róla Szűcs Tamás.
A miskolci Herman Ottó Gimnáziumtól a budapesti Kölcsey Ferenc Gimnáziumig tartó tudásmenetet a PSZ, a Tanítanék és a noÁr mozgalom közösen szervezte, hogy felhívják a figyelmet a magyar oktatási rendszer problémáira.
Az eseménynél közzétett menetrend szerint a résztvevők január 2. és január 7. között, azaz 6 nap alatt közel 180 kilométert fognak megtenni, délutánonként pedig beszélgetéseket, fórumokat tartanak majd az érintett települések iskoláiban, végül pedig a Kölcseyben.
Nem csak egész napra, hanem résztávokra is be lehet jelentkezni
– emelték ki a szervezők, akik bármelyik útszakaszon szívesen várják a támogatók csatlakozását a menethez.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
A kommunikáció- és médiatudomány idén is a legnépszerűbb bölcsész alapszakok közé tartozott. Az állami ösztöndíjas, nappali alapképzések közül 1505-en jelölték meg első helyen valamelyik kommunikáció szakot, míg összesen 6316 jelentkezés érkezett ezekre a képzésekre.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
Sokaban felmerülhet már a ponthatárok kihirdetése után, hogy mi történik, ha mégsem tudják szeptemberben elkezdeni az egyetemet. Betegség, külföldi lehetőség, családi okok vagy más élethelyzet miatt előfordulhat, hogy már az első féléveteket is passzív státuszban kezdenétek. Összeszedtük a legfontosabb tudnivalókat.
A ponthatárokat már kihirdették, de vannak, akik még a besorolási döntésről szóló határozatot nem kapták meg.
Ha az általános felvételin nem sikerült bekerülnötök egyetlen megjelölt képzésre sem, a pótfelvételi még újabb esélyt jelenthet. De vajon ilyenkor is lehet állami ösztöndíjas helyet találni, vagy már csak önköltséges képzések közül választhattok?
A választójogi korhatár csökkentése visszatérő kérdés Európában, és Magyar Péter révén most itthon is napirendre került.
