"Maruzsa Zoltán mondjon le!" - aláírásgyűjtésbe kezdett a Tanítanék

Szerintük a köznevelési államtitkár nem alkalmas a rábízott feladatok ellátására.

  • Eduline

Követeljük Maruzsa Zoltán köznevelési államtitkár azonnali lemondását. A szakszervezeti tárgyalások során az államtitkár bebizonyította, hogy nem alkalmas arra, hogy érdemi megoldást dolgozzon ki a közoktatás válságára a pedagógusokkal együttműködésben

- írja a Tanítanék Mozgalom petíciós oldalán. Szerintük ugyanis a köznevelésért felelős államtitkár alkalmatlan tárgyalópartnernek, mert a "sztrájktárgyalásokra felkészületlenül és valódi ajánlat nélkül érkezik. A szakszervezetek javaslataival kapcsolatban pedig nincs döntési jogköre".

Valamint alkalmatlan az oktatásirányítási munkára, mert "nem látja át a közoktatás komplexitását" - írja a mozgalom. Ezen felül alkalmatlan az érdekképviseletre is, mert szerintük a kormány felé nem képviseli kellő súllyal egy nemzetstratégiailag ennyire fontos ágazat ügyét - nem képviseli a pedagógusok, a szülők és a diákok érdekeit.

A Tanítanék kiemeli, Maruzsa Zoltán egy évtizede bír meghatározó pozícióval az oktatásirányításban (államtitkárként, miniszteri biztosként), de szerintük ennyi idő alatt sem dolgozott ki oktatási stratégiát és nem érte el, hogy az oktatás helyzete javuljon. Így döntéshozói pozíció betöltésére is alkalmatlan - összegzik.

Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.