Évindító oktatási naptár: itt vannak a legfontosabb januári dátumok, határidők

Egyetemi- és középiskolai felvételi és félévzárás - összegyűjtöttük a legfontosabb dátumokat, határidőket.

  • Eduline

Az első és legfontosabb dátum a téli szünet vége: idén az általános- és középiskolákban kicsit hosszabb a téli szünet: egészen 2023. január 8-ig tart. Tehát a szünet utáni első tanítási nap 2023. január 9. (hétfő), aznap kell először iskolába menni.

január 10.

A keresztféléves felvételin egyetemre jelentkezők január 10-ig pótolhatják a hiányzó dokumentumaikat, és ez a sorrendmódosítás határideje is. Az e-mailjaiteket érdemes rendszeresen ellenőrizni, ugyanis itt kaptok felszólítást, ha a pontszámításhoz vagy a többletpontok igazolásához szükséges dokumentumaitokat pótolnotok kell.

január 21.

Ezen a napon a tartják a központi középiskolai felvételit, matematikából és magyarból írásbeliznek azok a diákok, akik olyan gimnáziumba vagy technikumba szeretnének jelentkezni, amely kötelezővé tette a vizsgát.

január 24.

Fontos dátum a februárban induló, keresztféléves képzésekre jelentkezőknek, várhatóan ekkor derülnek ki a ponthatárok. Ide kattintva megnézhetitek, milyen ponthatárok voltak tavaly.

január 31.

Ezen a napon pótolhatják a központi írásbeli vizsgát azok a nyolcadikosok, akik a január 21-én alapos ok miatt nem tudtak részt venni.

Ha kíváncsiak vagytok a teljes 2022/23-as tanév maradékának menetrendjére, akkor itt nézhetitek meg a legfontosabb dátumokat.

 

 

Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.