Komoly jutalmat vihettek haza tavaly év végén a tanárokat fenyegető tankerületi igazgatók

Az elmúlt hónapokban több tankerületi igazgató nevét is megismerhette a közvélemény - többen közülük milliós jutalmat kaptak tavaly év végén.

  • Eduline

Marosi Beatrix, a Belső-pesti Tankerület igazgatója, aki kirúgta a Kölcsey Ferenc Gimnázium öt tanárát, tavaly még csak igazgatóhelyettes volt 512 222 forint jutalmat kapott, az akkori tankerületi igazgató viszont 1 100 000 forintot vihetett haza - derítette ki Tóth Endre, a Momentum képviselője.

Rábel Krisztina, a Külső-Pesti Tankerület vezetője, aki a Karinthy tanárait fenyegette kirúgással, 1 590 000 forint jutalmat kapott a politikus információi szerint.

Szabóné Forgács Gabriella, a Dunakeszi Tankerület igazgatója pedig - akinek nevéhez a gödöllői Török Ignác Gimnázium körüli felújításibotrány kapcsolódik - 1 050 000 forintot kapott munkája elismeréseként.

Hozzászólások

A garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszok ösztöndíját – nyílt levelet írtak a kormánynak a PhD-hallgatók

A mindenkori garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszi ösztöndíjat egy újonnan alakult, alulról szerveződő doktoranduszcsoport tagjai. Nyílt levelükben azt követelik, hogy a jelenleg havi 140 ezer forintos alapösztöndíj helyett minden PhD-hallgató legalább havi bruttó 373 200 forint támogatást kapjon.

Felsőoktatás
Palotás Zsuzsanna

Lovász László: „Attól félek, hogy a gyerekek életét tönkreteszi, hogy folyamatosan felvételire készülnek”

A magyar oktatás egyik legnagyobb problémájának azt tartja Lovász László matematikus, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnöke, hogy a gyerekeknek egyre korábban kell versenybe szállniuk a jobb iskolákért. Szerinte a jelenlegi rendszer túl nagy nyomást helyez a diákokra, miközben a legtöbb tehetség ilyen fiatal korban még nem mérhető fel.

Közoktatás
Palotás Zsuzsanna

A gyerek nem vezethet autót – Hogyan válik a szabadság valódi felelősséggé az iskolában?

A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.

Közoktatás
Pukli István