Mivel a korábbi diáktüntetések szervezőit eddig még nem hívták meg a köztévébe, az Egységes Diákfront most úgy döntött, egyszerűen meghívatják magukat.
A március tizenhatodikai demonstráció, a szeptember másodikai vonulás, az október ötödikei hídfoglalás és az október tizennegyedikei tüntetés szervezőiként – mivel meghívásunk elmaradt – ezúton követeljük a köztévétől az Egységes Diákfront invitációját a köztévébe, hogy megfelelő módon bemutathassuk a magyar népnek a közoktatás helyzetét és reprezentálhassuk álláspontunkat!
- írja a Diákok a Tanárokért és a Grund nevű diákcsoportból szerveződött Egységes Diákfront abban a felhívásban, amelyet november 9-én küldtek a köztévének.
A szervezet azt írja, ha hét napon belül nem érkezik megkeresés az MTVA részéről, megmozdulásaikat folytatni fogják, és kiterjesztik a köztévé székházára is. Támogatóikat arra kérik, hogy ebben az esetben csatlakozzanak hozzájuk, és követeljék együtt az "oktatás helyzetéről való megfelelő tájékoztatást."
A diákoknak más feltételeik is vannak, a beszélgetésnek:
• az M1-en,
• hétköznap, főműsoridőben (tehát 18:30 és 21:30 közötti időszakban),• legalább öt percig,• élő adásban kell zajlania
- írják, majd hozzátették: a köztévé válaszát "tűkön ülve" várják.
Korábban egyébként az oktatást támogató civil szervezetek petíciót indítottak, hogy az MTVA olvassa be azt a kilenc követelést, amelyet a pedagógusok és a diákok közösen fogalmaztak meg. Bár a vezérigazgató, Papp Dánieltől kezdetben érdekes választ kaptak (sdfsdfsdf), az M1 híradójában később beolvasták a követeléseiket.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
A Tanítanék Mozgalom gyűjti össze azokat az eseteket, amikor a korábban polgári engedetlenség miatt elbocsátott vagy a státusztörvény következtében távozó pedagógusokat nem veszik vissza az állami iskolákba. Lannert Judit felkérésére minden hozzájuk beérkező ügyet továbbítanak az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumnak, amely teljes körű kivizsgálást ígért.
A kommunikáció- és médiatudomány idén is a legnépszerűbb bölcsész alapszakok közé tartozott. Az állami ösztöndíjas, nappali alapképzések közül 1505-en jelölték meg első helyen valamelyik kommunikáció szakot, míg összesen 6316 jelentkezés érkezett ezekre a képzésekre.
Egyetértés volt abban, hogy erősíteni kell a gyógypedagógusok bölcsődei jelenlétét, javítani kell a fejlesztő szolgáltatásokhoz való hozzáférést, illetve minél korábban fel kell ismerni a kisgyermekkori fejlődési nehézségeket, hogy az érintett gyerekek időben megkaphassák a szükséges fejlesztést.
Sokaban felmerülhet már a ponthatárok kihirdetése után, hogy mi történik, ha mégsem tudják szeptemberben elkezdeni az egyetemet. Betegség, külföldi lehetőség, családi okok vagy más élethelyzet miatt előfordulhat, hogy már az első féléveteket is passzív státuszban kezdenétek. Összeszedtük a legfontosabb tudnivalókat.
A ponthatárokat már kihirdették, de vannak, akik még a besorolási döntésről szóló határozatot nem kapták meg.
Ha az általános felvételin nem sikerült bekerülnötök egyetlen megjelölt képzésre sem, a pótfelvételi még újabb esélyt jelenthet. De vajon ilyenkor is lehet állami ösztöndíjas helyet találni, vagy már csak önköltséges képzések közül választhattok?
A választójogi korhatár csökkentése visszatérő kérdés Európában, és Magyar Péter révén most itthon is napirendre került.
