November 2-án parlamenti vitanap lesz a közoktatásról, itt a menetrend.
A tervek szerint 11 órakor napirend előtti felszólalásokkal kezdődik az ülésnap, majd előbb kérdéseket tehetnek fel a képviselők a kormánynak, azt követően lesz az azonnali kérdések és válaszok órája.
Várhatóan 16 órától négyórás időkeretben Gyermekeink jövőjéről, a közoktatás minőségéről és feltételrendszeréről címmel politikai vitát tartanak majd.
Az egyelőre nem tudni, hogy Pintér Sándor, az oktatásért is felelős miniszter részt tud-e venni a vitában, ugyanis korábban a Belügyminisztérium arról tájékoztatta a sajtót: "Miniszter úr közéleti elfoglaltsága függvényében vesz részt a vitanapon”. Az viszont biztos, hogy a DK és az LMP nem vesz részt a Jobbik által kezdeményezett vitanapon.
Sztrájktárgyalás is lesz
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) ügyvivője korábban elmondta, hogy a szakszervezetek november 7-re kaptak időpontot Maruzsa Zoltán köznevelési államtitkártól.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
A Tanítanék Mozgalom gyűjti össze azokat az eseteket, amikor a korábban polgári engedetlenség miatt elbocsátott vagy a státusztörvény következtében távozó pedagógusokat nem veszik vissza az állami iskolákba. Lannert Judit felkérésére minden hozzájuk beérkező ügyet továbbítanak az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumnak, amely teljes körű kivizsgálást ígért.
A kommunikáció- és médiatudomány idén is a legnépszerűbb bölcsész alapszakok közé tartozott. Az állami ösztöndíjas, nappali alapképzések közül 1505-en jelölték meg első helyen valamelyik kommunikáció szakot, míg összesen 6316 jelentkezés érkezett ezekre a képzésekre.
Egyetértés volt abban, hogy erősíteni kell a gyógypedagógusok bölcsődei jelenlétét, javítani kell a fejlesztő szolgáltatásokhoz való hozzáférést, illetve minél korábban fel kell ismerni a kisgyermekkori fejlődési nehézségeket, hogy az érintett gyerekek időben megkaphassák a szükséges fejlesztést.
Sokaban felmerülhet már a ponthatárok kihirdetése után, hogy mi történik, ha mégsem tudják szeptemberben elkezdeni az egyetemet. Betegség, külföldi lehetőség, családi okok vagy más élethelyzet miatt előfordulhat, hogy már az első féléveteket is passzív státuszban kezdenétek. Összeszedtük a legfontosabb tudnivalókat.
A ponthatárokat már kihirdették, de vannak, akik még a besorolási döntésről szóló határozatot nem kapták meg.
Ha az általános felvételin nem sikerült bekerülnötök egyetlen megjelölt képzésre sem, a pótfelvételi még újabb esélyt jelenthet. De vajon ilyenkor is lehet állami ösztöndíjas helyet találni, vagy már csak önköltséges képzések közül választhattok?
A választójogi korhatár csökkentése visszatérő kérdés Európában, és Magyar Péter révén most itthon is napirendre került.
