Pintér Sándor elfoglalt, a programjaitól függ, részt vesz-e az oktatásról szóló parlamenti vitanapon

Az oktatás mellett egyéb területeket is vezető miniszternek lehet, hogy más dolga lesz.

  • Eduline

A csütörtök reggel tartott sajtótájékoztatón Nagy Erzsébet, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) ügyvivője elmondta, november 7-re kaptak időpontot Maruzsa Zoltán köznevelési államtitkártól. A tárgyalásokat megelőzően egyébként, november 2-án parlamenti vitanap lesz a közoktatásról.

A Blikk megkérdezte a belügyminisztert, hogy az ellenzék által kezdeményezett november 2-i parlamenti vitanapon részt vesz-e. Azt a választ kapták:

"Miniszter úr közéleti elfoglaltsága függvényében vesz részt a vitanapon.”

A válaszból egyébként az is kiderül, hogy a rengeteg követelés helyett a kormány egyetlen dologra fókuszál, a bérkérdésre, pedig számtalan megoldásra váró probléma van a közoktatásban.

Friss: a DK és az LMP sem vesz részt a Jobbik által kezdeményezett vitanapon.

"A kormány már korábban bejelentette béremelési szándékát. Amennyiben megállapodunk Brüsszellel az EU-s forrásokról, a rendszerváltozás óta a legnagyobb pedagógus-béremelés valósul meg Magyarországon. A Belügyminisztérium a választások óta négy alkalommal egyeztetett a pedagógus-szakszervezetekkel, az érdekképviseletek kérésére folytatódnak a tárgyalások" - írták az oldalnak.

Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.