Őszi szünetből hosszabb téli szünet? Mutatjuk az átalakított tanév rendjét

Jövő héten lenne az idei őszi szünet az általános és középiskolákban, azonban a kormány korábbi döntése miatt a pihenő elmarad.

  • Csik V

A kormány szeptember végén döntött arról, hogy az őszi szünet elmarad, a téli szünet a hétvégékkel és az ünnepnapokkal együtt 19 napos lesz. Központilag tehát nem lesz pihenő november első hetében - az iskolák azonban dönthetnek úgy, hogy a szabadon felhasználható tanítás nélküli munkanapokat csoportosítják az eredetileg tervezett szünet helyére.

Mi az, ami mindenkinek pihenő lesz?

Ha az iskolájuk nem dönt másképp, az általános és középiskolások mindössze négy napig – október 29-én, 30-án, 31-én és november 1-jén – lehetnek otthon.

A téli szünet (ünnepnapokkal és hétvégékkel együtt) viszont 19 napos lesz: december 21-től 2023. január 8-ig tart majd.

Tehát a téli szünet előtti utolsó tanítási nap 2022. december 21. (szerda), aznap kell utoljára iskolába menni karácsony előtt, a szünet utáni első tanítási nap 2023. január 9. (hétfő), aznap kell először iskolába menni.

Az átszervezések miatt ezen felül az is biztos, hogy „a 2022/2023. tanévben a tanítási év utolsó tanítási napja 2023. június 16. (péntek) lesz", pedig eredetileg június 15-én lett volna vége a tanévnek.

Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.