A minisztérium továbbra is a tankerület hetekkel ezelőtti közleményét tartja irányadónak a gödöllői iskola felújításával kapcsolatban, az azonban továbbra sem derült ki, meddig tartanak még a munkálatok, miközben a diákok nem a saját iskolájukban, hanem környező intézményekben tanulnak.
Mikor fejezik be a gödöllői Török Ignác Gimnázium felújítását, és ki a felelős a kialakult helyzetért?
- tette fel október 14-én a több száz diákot, tanárokat és szülőket érdeklő kérdést Keresztes László Lóránt LMP-s országgyűlési képviselő a Belügyminisztériumnak.
Ahogy korábban már megírtuk, nem indult zökkenőmentesen a tanév a gödöllői iskolában, az intézmény nagy része kívül és több helyen belül is fel volt állványozva, a tetőt, az ablakokat és a radiátorokat éppen cserélték. Szeptemberben az iskolában úgy bontották az azbeszttartalmú tetőt, hogy tanítási idő volt, a gyerekek bent ültek a termekben, a hónap végén pedig az esőzések teljesen elárasztották a tető nélküli iskolát - a diákok végül hazamengtek, az igazgatónak rendkívüli szünetet kellett elrendelnie. A fenti kérdés tehát sokakt érint és érdekel is, azonban a minisztérium válaszában most sincs túl sok köszönet.
Válaszában ugyanis Rétvári Bence, a Belügyminisztérium államtitkára két korábbi tankerületi közlemény idéz és tart „irányadónak”. (Egyébként egy olyan levélben, ahol a képként beillesztett válaszban a közlemények linkjei nem kattionthatóak, betűről betűre kell bepötyögni, ha valaki szeretné elolvasni azokat.) A két közleményben a Dunakeszi Tankerületi Központ választ ugyan nem ad arra, mikor érnek véget a munkálatok, azt írják,
a tankerületi központ már a nyári szünet végén külső helyszínek bevonását ajánlotta fel az intézmény vezetőjének.
Mivel azonban olyan ingatlan jelenleg sem Gödöllőn, sem a közvetlen környezetében nem áll rendelkezésre, ahol az iskola mind a 730 tanulóját egy helyen el lehet helyezni, így több közeli intézmények bevonásával lehet a gimnázium oktatását átmenetileg megszervezni. Ezt a központ szerint az intézményvezető már a tanévkezdést megelőzően, majd azt követően több alkalommal is elvetette arra hivatkozva, hogy ő nem tudja megszervezni az oktatást.
Az iskola igazgatója a járvány alatt alkalmazott tantermen kívüli, digitális munkarend bevezetését találta elfogadható megoldásnak, "ezt szeptember 15-én közvetlenül kérvényezte, válaszában a Belügyminisztérium még aznap tájékoztatta, hogy ennek nincs jogalapja, a tantermen kívüli, digitális munkarend kizárólag járványügyi okokból került elrendelésre" - áll a tankerület közleményében. Hozzáteszik, a kialakult helyzetben (a beázások után) 2022. október 3-ától a fenntartó tankerületi központ az intézmény összes osztályát áthelyezte a "környező intézmények által eddig is felajánlott termekbe". Többek között egyébként a szintén gödöllői Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) Szent István Campusa is 12 osztálynak adott lehetőséget az egyetem termeiben az oktatásra.
Pedig, ha indokolt, lehetne online is
Az idén július végén megjelent rendelet szerint, bár kizárólag a belügyminiszter rendelhet el határozott időre tantermen kívüli, digitális munkarendet, erre akkor is sor kerülhet „ha az iskola ellenőrzési körén kívül eső elháríthatatlan ok miatt az iskola működtetése nem lehetséges”. Fábián Bertalan igazgató korábban azt mondta, szerinte az, hogy az épületen épp nincs tető, kimeríti ezt a kitételt.
Tízből hat magyar egyetem rosszabbul szerepelt, három megtartotta pozícióját, és mindössze egyetlen egyetem tudott előrelépni Quacquarelli Symonds legfrissebb, 2027-es nemzetközi egyetemi rangsorában.
A keddi parlamenti vitában az ellenzék legfőbb kritikája a pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztésével kapcsolatban az volt, hogy a jelenlegi rendszert úgy állítanák le, hogy egyelőre nem látható, pontosan mi lép a helyére. Lannert Judit szerint ugyanakkor már a nyáron széles körű szakmai egyeztetés kezdődik az új modell kidolgozásáról, Müller Anna pedig felszólalásában azt részletezte, milyen szempontok mentén lenne érdemes újragondolni a pedagógusok értékelését.
Mutatjuk, mennyivel emelkedhetnek a pedagógusbérek a tervezett korrekció után.
A doktori képzés első két évében járó, 2016 óta változatlan havi 140 ezer forintos ösztöndíj összege a Doktoranduszok Országos Szövetsége szerint már nem biztosít megfelelő megélhetést a doktoranduszok számára. Ezért a szervezet a doktoranduszi alapösztöndíj jelentős emelését és a nyugdíjjogosultság rendezését kérte Lannert Judittól.
Az emelt szintű érettségik javításának díjazását bírálta keddi parlamenti felszólalásában Müller Anna, a Tisza Párt képviselője. A matematika-kémia tanár szerint miközben az Oktatási Hivatal évről évre nehezen talál elegendő vizsgáztatót az emelt szintű vizsgákhoz, a dolgozatok javításáért járó díjazás továbbra is rendkívül alacsony.
Ha most szóbeliztek magyarból az érettségin, teszteljétek a tudásotokat a magyar költőkből.
Közzétették a „Magyarország jó tanulója, jó sportolója – 2025” pályázat díjazottjainak listáját. Az elismerést azok az általános iskolás diákok nyerhették el, akik a tanulásban és a sportban egyaránt kiemelkedő eredményeket értek el a 2024/2025-ös tanévben.
Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik.
