Diákonként havi nyolcezer forintos támogatást kér a szülőktől a budapesti Madách Imre Gimnázium alapítványának kuratóriuma. Azt írják, ebből az összegből azokat a plusz tanári feladatokat finanszíroznák, amelyek nem férnek bele a kötelező 22 órába, és amelyek a Madáchot az ország egyik legszínvonalasabb gimnáziumává teszik. Országos és nemzetközi versenyekre, felsőfokú nyelvvizsgára januártól csak akkor tudják felkészíteni a diákokat, ha „erre külső forrás érkezik”.
Hosszú Facebook-posztban fordult a szülőkhöz és a volt diákokhoz az Alma Mater Madách Imre Gimnázium Alapítvány. Azt írták, a megélhetési nehézségek miatt idén a tanári kar több mint tíz százaléka volt kénytelen elhagyni az iskolát, ezzel „elindult a gimnázium szellemi amortizációja”. Hogy ne kelljen végignézniük az ország egyik legjobb gimnáziumaként számon tartott Madách leépülését, színvonalának csökkentését, anyagi segítséget kérnek.
„Természetesen iskolánk állami gimnázium (és az is marad), így az állam biztosítja az (egyelőre nyomorúságos) fizetéseket és a működtetés általa felvállalt színvonalát. Ezért mi vállaljuk, hogy a kötelező 22 óránkat felkészülten megtartjuk, a dolgozatokat kijavítjuk, és felkészítjük diákjainkat az érettségire" - írják, hozzátéve: valójában hetente 40 óránál többet dolgoznak, hiszen dolgozatokat javítanak, értekezleteken vesznek részt, felkészülnek az órákra, vizsgákat szerveznek, adminisztrálnak, ügyeletet biztosítanak, és a szülőkkel is tartják a kapcsolatot.
"Sajnos, ennél több nem fér bele mindennapi teendőinkbe, mert – ugyan inkább foglalkoznánk az idejáró diákokkal, de – a megalázóan alacsony bérek miatt a 40 órán túl saját magunk és családunk fenntartásáról is gondoskodnunk kell” – magyarázzák.
Az alapítvány ezért a tantestület kérésére úgy döntött, hogy támogat minden olyan tanári tevékenységet, amely nem fér bele a 22 órába – viszont a diákok tehetségének gondozását szolgálja. Ezeket a feladatokat 2023. január 1-től csak akkor tudják elvégezni, ha erre külső forrás érkezik.
A 2023. január 1-je után csak külső anyagi támogatással elvégzett tevékenységek a következők:
országos versenyekre felkészítés, kísérés, próbafeladatsorok összeállítása, házi versenyek szervezése, C1-es nyelvvizsgára felkészítés, próbanyelvvizsgák és próbaérettségik szervezése, 8 fő alatti csoportok működtetése, szakszerű helyettesítések, nyílt napok és más események megszervezése, az iskolai honlap szerkesztése és fejlesztése, az erdei iskola megszervezése, a diákok külföldi továbbtanulásához szükséges jellemzések megírása, projekttevékenységek, külföldi tanulmányutak lebonyolítása, évkönyvszervezés, az egyre szaporodó országos mérések szervezése és lebonyolítása.
Havi nyolcezer forintos támogatást kérnek
„Így az Alma Mater Alapítvány Kuratóriuma minden tanuló után – a jelenlegi helyzetet figyelembe véve – havi 8000 Ft támogatást kér, idejáró testvérek esetén összesen 12 ezer Ft-ot” – írják, kiemelve, hogy az összeg csökkenhet, ha a következő három hónapban 50 százalékos meghaladó béremelés lesz. „Megszűnhet, ha elérjük a diplomás átlagbérre vonatkozó 80%-os ajánlást és megvalósul egy igazságos bérrendszer, valamint a működtetési költségek is megnyugtatóak lesznek”.
Azt is hozzáteszik, hogy ha egy család számára ennek az összegnek a befizetése megterhelő, átmenetileg csökkentett befizetést is elfogadnak. „Bízunk a madáchos közösség erejében, hiszen a felvázolt rendszer csak akkor működik, ha a szülők legalább 80%-a elfogadja és teljesíti a vállalását. Így is 20%-ban külső támogatókat keresünk (volt madáchosok, esetleges pályázatok, céges szponzoráció)” – olvasható a Facebook-posztban.
A befizetett összeg 20%-át egyébként "a tanulási környezetet érintő amortizáció lassítására (festés, felső ablakok és az üvegfal tisztítása, parkettacsiszolás), a tanulói és tanári terek élhetőbbé tételére, fontos eszközök államilag nem támogatott beszerzésére" fordítják.
Az elmaradt jubileumi jutalmakról, illetve a NOKS- és egyéb munkakörben dolgozók béremeléséről is egyeztetett a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete Lannert Judittal. A törvénytervezetet hamarosan benyújtják.
Az Országgyűlés alelnöke megköszönte a KDNP-s Juhász Hajnalkának, hogy bocsánatot kért a gyermekvédelemben történtekért, de elmondta: a hátrányos helyzetű gyerekeket cserben hagyta az előző kormány. "Nem árulok el nagy titkot: egy szegény, de szerető nagy családban nőttem fel nyolc testvérem mellett. Pontosan tudtam, milyen úgy várni a tanévkezdést, hogy nincs pénz füzetre vagy írószerekre" - kezdte hozzászólását.
Gyerekfelügyeletet, étkeztetést és az érettségizők felkészítését is biztosítani kellene sztrájk idején a köznevelési törvény módosítását célzó javaslat szerint. A tervezet ugyan a pedagógusok sztrájkjogát korlátozó akadályok megszüntetését ígéri, de részletesen meghatározza azt is, milyen feltételek mellett lehetne munkabeszüntetést tartani.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját tartották kedden a parlamentben. Bár az előterjesztéshez egyetlen módosító javaslat sem érkezett, a vitában így is ütköztek az álláspontok. A kormánypárt továbbra amellett érvelt, hogy a felfüggesztéssel a túlzott adminisztrációs terhek szűnnek meg, az ellenzék az alternatíva hiányát hangsúlyozta.
Létezhetnek elitiskolák, és a speciális programokkal, emelt osztályokkal sincs baj, de az iskolarendszernek máshogy kell működnie – érvel Halácsy Péter, a Budapest School alapítója.
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
Egységes, nemzetközi szabályozást sürget a mesterséges intelligencia használatára António Guterres ENSZ-főtitkár. Szerinte a technológia fejlődése már gyorsabb, mint ahogyan azt a jogalkotás követni tudná, ezért különösen a gyerekek védelme érdekében lenne szükség összehangolt globális fellépésre.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját július 7-én, kedden tartották a parlamentben. Müller Anna tiszás képviselő szerint több mint száz óra pluszmunkát okozott a tanároknak a rendszer.
