Diákonként havi nyolcezer forintos támogatást kér a szülőktől a budapesti Madách Imre Gimnázium alapítványának kuratóriuma. Azt írják, ebből az összegből azokat a plusz tanári feladatokat finanszíroznák, amelyek nem férnek bele a kötelező 22 órába, és amelyek a Madáchot az ország egyik legszínvonalasabb gimnáziumává teszik. Országos és nemzetközi versenyekre, felsőfokú nyelvvizsgára januártól csak akkor tudják felkészíteni a diákokat, ha „erre külső forrás érkezik”.
Hosszú Facebook-posztban fordult a szülőkhöz és a volt diákokhoz az Alma Mater Madách Imre Gimnázium Alapítvány. Azt írták, a megélhetési nehézségek miatt idén a tanári kar több mint tíz százaléka volt kénytelen elhagyni az iskolát, ezzel „elindult a gimnázium szellemi amortizációja”. Hogy ne kelljen végignézniük az ország egyik legjobb gimnáziumaként számon tartott Madách leépülését, színvonalának csökkentését, anyagi segítséget kérnek.
„Természetesen iskolánk állami gimnázium (és az is marad), így az állam biztosítja az (egyelőre nyomorúságos) fizetéseket és a működtetés általa felvállalt színvonalát. Ezért mi vállaljuk, hogy a kötelező 22 óránkat felkészülten megtartjuk, a dolgozatokat kijavítjuk, és felkészítjük diákjainkat az érettségire" - írják, hozzátéve: valójában hetente 40 óránál többet dolgoznak, hiszen dolgozatokat javítanak, értekezleteken vesznek részt, felkészülnek az órákra, vizsgákat szerveznek, adminisztrálnak, ügyeletet biztosítanak, és a szülőkkel is tartják a kapcsolatot.
"Sajnos, ennél több nem fér bele mindennapi teendőinkbe, mert – ugyan inkább foglalkoznánk az idejáró diákokkal, de – a megalázóan alacsony bérek miatt a 40 órán túl saját magunk és családunk fenntartásáról is gondoskodnunk kell” – magyarázzák.
Az alapítvány ezért a tantestület kérésére úgy döntött, hogy támogat minden olyan tanári tevékenységet, amely nem fér bele a 22 órába – viszont a diákok tehetségének gondozását szolgálja. Ezeket a feladatokat 2023. január 1-től csak akkor tudják elvégezni, ha erre külső forrás érkezik.
A 2023. január 1-je után csak külső anyagi támogatással elvégzett tevékenységek a következők:
országos versenyekre felkészítés, kísérés, próbafeladatsorok összeállítása, házi versenyek szervezése, C1-es nyelvvizsgára felkészítés, próbanyelvvizsgák és próbaérettségik szervezése, 8 fő alatti csoportok működtetése, szakszerű helyettesítések, nyílt napok és más események megszervezése, az iskolai honlap szerkesztése és fejlesztése, az erdei iskola megszervezése, a diákok külföldi továbbtanulásához szükséges jellemzések megírása, projekttevékenységek, külföldi tanulmányutak lebonyolítása, évkönyvszervezés, az egyre szaporodó országos mérések szervezése és lebonyolítása.
Havi nyolcezer forintos támogatást kérnek
„Így az Alma Mater Alapítvány Kuratóriuma minden tanuló után – a jelenlegi helyzetet figyelembe véve – havi 8000 Ft támogatást kér, idejáró testvérek esetén összesen 12 ezer Ft-ot” – írják, kiemelve, hogy az összeg csökkenhet, ha a következő három hónapban 50 százalékos meghaladó béremelés lesz. „Megszűnhet, ha elérjük a diplomás átlagbérre vonatkozó 80%-os ajánlást és megvalósul egy igazságos bérrendszer, valamint a működtetési költségek is megnyugtatóak lesznek”.
Azt is hozzáteszik, hogy ha egy család számára ennek az összegnek a befizetése megterhelő, átmenetileg csökkentett befizetést is elfogadnak. „Bízunk a madáchos közösség erejében, hiszen a felvázolt rendszer csak akkor működik, ha a szülők legalább 80%-a elfogadja és teljesíti a vállalását. Így is 20%-ban külső támogatókat keresünk (volt madáchosok, esetleges pályázatok, céges szponzoráció)” – olvasható a Facebook-posztban.
A befizetett összeg 20%-át egyébként "a tanulási környezetet érintő amortizáció lassítására (festés, felső ablakok és az üvegfal tisztítása, parkettacsiszolás), a tanulói és tanári terek élhetőbbé tételére, fontos eszközök államilag nem támogatott beszerzésére" fordítják.
Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.
Ha a pótfelvételin felvesznek benneteket valamelyik szakra, akkor szeptemberben ti is elkezdhetitek az egyetemet.
Az idei általános felvételiben 3845 hallgatót vettek fel tanári mesterképzésre, 468-cal többet, mint egy évvel korábban.
Átfogó átalakítást jelentett be a köznevelés irányításában a miniszterelnök. A kormány döntése értelmében megváltozik a Klebelsberg Központ szerepe, megszűnik annak középirányítói funkciója, és 2027-től az oktatás irányítása közvetlenül az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumhoz kerül.
2022 őszén több pedagógust is elbocsátottak, miután részt vettek a sztrájkjog korlátozása miatt indult polgári engedetlenségi akciókban. Mások a tiltakozások után maguk döntöttek úgy, hogy elhagyják az állami oktatást.
