Még mindig nem dőlt el, lesz-e idén őszi szünet az iskolákban?

Egyelőre nem született döntés, a 2022/2023-as tanév rendjéről szóló minisztériumi rendeletet legalábbis nem módosították.

  • Eduline

FRISSÍTÉS: 2022/23-as tanévben hosszabb lesz a téli szünet 2022. december 21-től, 2023. január 8-ig tart majd - mindez az őszi szünet rovására. Részletek itt.

„A szaktárca fog ezzel kapcsolatosan döntéseket hozni, de én teljesen észszerűnek tartom azt, hogy ne őszi szünet legyen, hanem a téli szünet legyen egy héttel hosszabb” – ezt válaszolta Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter szeptember elején újságírói kérdésre.

Azt is elmondta, hogy a szaktárcák két hetet kaptak arra, hogy döntsenek a területeiket érintő megoldási lehetőségekről. Egyelőre nem született döntés, a 2022/2023-as tanév rendjéről szóló minisztériumi rendeletet legalábbis nem módosították, és a Belügyminisztérium sem közölte, hogy új időpontra tennék át az őszi szünetet. Megkerestük a tárcát kérdéseinkkel, amint válaszolnak, frissítjük cikkünket.

Mennyivel lehet(ne) rövidebb az őszi szünet?

Az őszi szünet a jelenleg hatályos rendelet szerint október 29-től november 6-ig tart majd. A diákoknak utoljára október 28-án kellene iskolába menniük, míg a szünet utáni első tanítási nap november 7-e, hétfő. Ha az iskolák rezsicsökkentése lenne a cél, akkor dönthetnek úgy, ahogyan az ELTE – az egyetemen elmarad az őszi szünet, ehelyett a téli szünetet hosszabbítják meg.

Ha a közoktatásban határoznának így, az azt jelentené, hogy a diákok október 28-án még bemennének az iskolába, majd október 31-én és november 1-jén otthon maradnának, november 2-től pedig folytatódna az oktatás.Október 31-e ugyanis nemcsak az iskolákban, hanem a munkahelyeken is pihenőnap, amit október 15-én dolgoznak majd le. Vagyis mindössze három nappal lehet lerövidíteni az őszi szünetet, ezt a három napot lehetne a téli szünethez csapni.

Erről korábban az RTL híradójának Horváth Péter, a győri Révai Miklós Gimnázium igazgatója, a Nemzeti Pedagóguskar elnöke azt mondta, így az egyébként csütörtökön (december 22-én) kezdődő téli szünet egy hétfői nappal indulna – vagyis a diákok utoljára december 16-án mennének utoljára iskolába, az első tanítási nap pedig 2023. január 3-a lenne.

Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.