Több mint 67 ezer ukrán menekült gyermeket írattak be a csehországi iskolákba, de közülük mintegy tízezren különböző okokból nem látogatják az órákat - közölte a cseh oktatásügyi tárca.
Az ukrán gyermekek közül 52 ezren általános iskolákban, 4500-an középiskolákban, néhány százan pedig felsőfokú szakiskolákban és főiskolákon tanulnak. Az óvodákba beíratott ukrán gyermekek száma mintegy 10 500 - közölte az illetékes minisztérium.
"Ez a szám azt a mintegy 10 ezer iskolást is tartalmazza, akik megszakították tanulmányaikat, de az iskolák még fenntartják nekik a helyeket" - tájékoztatott Vladimír Balas oktatásügyi miniszter egy Twitter-bejegyzésben.
Az ukrán gyermekek betagozódását a cseh oktatási rendszerbe 351 ukrán anyanyelvű tanító, további 305 pedagógus és majdnem 900 nem pedagógiai státuszú ukrán alkalmazott segíti. A tárca közleménye szerint a legtöbb ukrán alkalmazott Prágában és a közép-csehországi régió iskoláiban dolgozik.
A CKP szerint a Nemzeti alaptantervnek jóval kevésbé részletes, valódi alaptantervvé kellene válnia: konkrét tantárgyak, merev követelmények és kötelező óraszámok helyett csak a műveltségi területeket, közös fejlesztési célokat és a heti maximális tanítási időt határozná meg.
Az ösztöndíjakat is fedező normatíva összege 2020 óta változatlan, jelenleg évi 166 600 forint hallgatónként.
A Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének (TÖÖSZ) felmérése szerint a települések több mint 63 százaléka készen állna arra, hogy újra nagyobb szerepet vállaljon a helyi iskolák működtetésében.
Kimondták, hogy a beavatkozás „nem volt szükséges egy demokratikus társadalomban”.
Mutatjuk, a magyarérettségi közép- és emelt szintű feladatsorait és a hivatalos javítási-értékelési útmutatókat.
Nehéz helyzetbe került sok pedagógus, aki munkahelyet váltott a nyáron, mert sokan a korábbiakhoz képest kevesebb fizetést kaptak – hívta fel a problémára a figyelmet a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ). Ezen kívül azt is kiemelték, hogy a NOKS-és egyéb munkakörben dolgozók fizetésemelése kapcsán még nincsenek konkrét határidők, ezért, ha szükséges lesz, akkor sztrájkolni fognak.
A 2027-es költségvetés az igazságosság és a fejlődés költségvetése lesz – jelentette ki Magyar Péter miniszterelnök hétfőn az Országgyűlésben. Hangsúlyozta: „nem tudunk és nem is szeretnénk osztogatni, szemben az Orbán-kormánnyal nincsenek kedvenc társadalmi csoportjaink, nincsenek kegyeltjeink”.
A korábban már sokat tárgyalt oktatáspolitikai változtatási javaslatok mellett több új megközelítést is megfogalmazott a Történelemtanárok Egylete az oktatási rendszer átalakításáról.
