Változtak az iskolai járványügyi szabályok – erről az általános és középiskolák igazgatói a napokban kaptak levelet a járási hivataloktól. A legfontosabb módosítás: a koronavírus-fertőzöttek tünetmentes kontaktjai is bejárhatnak az iskolába, de csak akkor, ha öt napig maszkot viselnek.
A járási hivatalok leveléből kiderül: ha egy diák vagy tanár „gyanús tüneteket” mutat, antigén gyorstesztet vagy PCR-tesztet kell végezni, a koronavírus-fertőzöttre pedig hétnapos karantén vár. Ha a karantén negyedik napján már nincs láza, és a légúti tünetek is megszűntek, antigén gyorstesztet végeztethet. Ha az negatív, az ötödik napon már bemehet az iskolába. Fontos kitétel ugyanakkor, hogy a gyógyszertári tesztet nem fogadják el, csak a „hivatalos egészségügyi személyzet által elvégeztt antigén gyorstesztet”.
Öt nap maszkviselés
Az egyik leglényegesebb változás, hogy a koronavírus-fertőzöttekkel „szoros kapcsolatba” került diákok és tanárok is bejárhatnak az iskolákba, ha tünetmentesek – vagyis nem fordulhat elő, hogy egész osztályok kerülnek karanténba egy-egy fertőzött tanár vagy tanuló miatt. Ilyenkor azonban öt napig kötelező maszkot viselniük, az órákon is.
Ez azt jelenti, hogy már azoknak a kontaktszemélyeknek (például egy beteg diák osztálytársainak) sem kell karanténba vonulniuk, akiknek nincs védettségi igazolványuk. Az utoljára áprilisban módosított szabályok még arról szóltak, hogy akik nem oltatták be magukat, azokra ilyen esetben öt nap kényszerszünet várt.
Az új szabályok miatt a hét elején több általános és középiskola kérte arra a szülőket, hogy a gyerekeknél mindig legyen maszk, így azonnal reagálni tudnak arra, ha kiderül, hogy az osztályból valaki megfertőződött.
Egyre több iskolában vannak fertőzöttek
Az elmúlt napokban több iskolából is érkeztek hírek koronavírus-fertőzöttekről. A Sonline azt írta, több kaposvári iskolából is hiányoznak diákok és tanárok koronavírus-fertőzés miatt.
A diákok szerint a két-háromszoros ösztöndíjak miatt a mostani rendszerben kevesebbet kell az egyetem mellett dolgozniuk, az oktatók nagyobb önállóságot szeretnének, a többi dolgozó pedig örülne már annak, ha már az egyeztetésekbe is aktívan belevonnák őket - ez derült ki azon a fórumon, melyet a Corvinuson tartottak azzal kapcsolatban, hogyan működjön az egyetem a KEKVA-időszak után.
A tanév utolsó heteiben vonat- és buszpályaudvarok telnek meg izgatott iskoláscsoportokkal, akik néhány napra kiszakadhatnak a megszokott iskolai rutinból. Az osztálykirándulások felszabadult hangulatában azonban váratlan helyzetek is adódhatnak.
A roma fiatalok továbbtanulását támogató „Irány az Egyetem!” program idén szeptembertől nem indul el. A szervezet szerint a döntés hátterében a bizonytalan finanszírozási helyzet áll, ezért egyelőre nem tudják vállalni egy új évfolyam teljes támogatását.
Miközben Békés vármegyében minden hatodik általános iskolás sajátos nevelési igényűnek számít, addig Borsod-Abaúj-Zemplénben csak minden tizenhatodik gyerek kap ilyen diagnózist a KSH friss adatai szerint. A különbség első ránézésre azt sugallhatná, hogy egyes térségekben sokkal több az érintett diák, Lannert Judit és Kereki Judit egy régebbi kutatása szerint azonban a számok inkább az ellátórendszer állapotáról, a diagnózishoz való hozzáférésről és a szakemberhiányról is árulkodnak.
21 igazolatlan hiányzás felett csak a tanulót, 30 óra felett már a családot is retorzió éri a mulasztás miatt.
Sok iskolában már nem nagyon foglalkoznak a pedagógusok TÉR-értékelésével, de még mindig akadnak olyan intézmények, ahol még mindig komolyan veszik.
A 2026-os CWUR top 2000-es listájára hét magyar egyetem került be, közülük négy a legjobb ezerbe is bejutott.
