A népszerű törtanár is megszólalt a tegnap, az iskolákkal kapcsolatban felmerült hőmérsékleti küszöbbel kapcsolatban.
Legyen 18 fok, de inkább otthon, fűtsetek ti, lakosok, télen legyen otthon a gyerek, azzal megvédjük, mert ugye népszavaztunk, hogy a gyerekeket bizony meg kell védeni. Megtesszük. Nem fog fázni télen az iskolában, mert nem lesz bent
- írja posztjában Balatoni József, azaz Jocó bácsi Facebookon, hozzátéve, az iskoláknak augusztus 31-ig kötelességük a teljes tanévet megtervezniük, pontosan, minden dátummal, amit mindenki meg is tett. A szüneteket az illetékes miniszter viszont a szokottnál hónapokkal később, augusztus elején határozta meg - teszi hozzá.
A családok is, a tanárok is megszerveztek mindent, a szünetekre is, hogy ki, mikor és hova megy. Igen, mindenkinek tervezni kell, szabadságot, felügyeletet, ünnepeket, mindent. Erre ma ledobdja egy félmondattal az atomot a megmondóember, hogy jah, lehet, hogy nem is lesz őszi szünet, és hosszabb lesz a téli szünet
- írja a töritanár, a tegnap megjelent hírekkel kapcsolatban. Guylás Gergely, Miniszterelnökséget vezető miniszter ugyanis csütörtökön bejelentette, az állami intézményekben 18 fok lehet a hőmérsékleti küszöb, illetve jó ötletnek tartja, hogy az őszi szünet helyett, a téli szünet legyen hosszabb. Bár még egyik kérdésben sem döntött az illetékes szaktárca, a bejelentések nagy port kavartak.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
A kommunikáció- és médiatudomány idén is a legnépszerűbb bölcsész alapszakok közé tartozott. Az állami ösztöndíjas, nappali alapképzések közül 1505-en jelölték meg első helyen valamelyik kommunikáció szakot, míg összesen 6316 jelentkezés érkezett ezekre a képzésekre.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
Sokaban felmerülhet már a ponthatárok kihirdetése után, hogy mi történik, ha mégsem tudják szeptemberben elkezdeni az egyetemet. Betegség, külföldi lehetőség, családi okok vagy más élethelyzet miatt előfordulhat, hogy már az első féléveteket is passzív státuszban kezdenétek. Összeszedtük a legfontosabb tudnivalókat.
A ponthatárokat már kihirdették, de vannak, akik még a besorolási döntésről szóló határozatot nem kapták meg.
Ha az általános felvételin nem sikerült bekerülnötök egyetlen megjelölt képzésre sem, a pótfelvételi még újabb esélyt jelenthet. De vajon ilyenkor is lehet állami ösztöndíjas helyet találni, vagy már csak önköltséges képzések közül választhattok?
A választójogi korhatár csökkentése visszatérő kérdés Európában, és Magyar Péter révén most itthon is napirendre került.
