A köznevelésért felelős államtitkár levelében arra kéri a tanári szakszervezetek vezetőit, hogy ne támogassák a polgári engedetlenségi mozgalmakat, mert törvénytelen, de kitért a diákok értékrendjére is.
Maruzsa Zoltán tegnapi levelét osztotta meg Facebookon a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ), melyben a köznevelési államtitkár arra kéri a tanárokat,
a jogszabályellenes magatartást, a tanulók erkölcsi értékrendjét negatívan befolyásoló, törvénytelen kezdeményezést ne támogassák.
Az államtitkár azt is kifejti, hogy a polgári enegedetlenésg a hatályos jogszabályban ismeretlen tiltakozási eszköz. Alkalmazás pedig felveti a kérdést, "milyen erkölcsi alapokon állnak a tanítani és tanítanak azok a pedagógusok, akik önmaguk sem tartják be a rájuk vonatkozó szabályokat."
Maruzsa Zoltán szerint az írott normák figyelmen kívül hagyása jó eséllyel arra ösztönzi a „kialakult értékrenddel nem rendelkező diákokat”, hogy a jövőben „mérlegelés tárgyává tegyék, milyen iskolai előírásokat kell betartaniuk és melyeket sem”.
A tanév előtt még tárgyaltak
„Elsején kockás ing, másodikán tüntetés, és egyébként pedig munkabeszüntetés” – így foglalta össze a következő napok programját a két nagy pedagógus-szakszervezet és a kormány keddi tárgyalása után a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének országos választmányi tagja. Az újabb egyeztetés is sikertelenül zárult, semmiről nem állapodtak meg.
Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.
A gyógypedagógus-hiány jóval nagyobb lehet annál, mint amit az álláshirdetések alapján érzékelni lehet – erről beszélt Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke. A szervezet szerint miközben az ellátásra szoruló gyermekek száma az elmúlt másfél évtizedben megduplázódott, a szakemberhiány továbbra is súlyos problémát jelent.
Az idei általános felvételiben 3845 hallgatót vettek fel tanári mesterképzésre, 468-cal többet, mint egy évvel korábban.
Átfogó átalakítást jelentett be a köznevelés irányításában a miniszterelnök. A kormány döntése értelmében megváltozik a Klebelsberg Központ szerepe, megszűnik annak középirányítói funkciója, és 2027-től az oktatás irányítása közvetlenül az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumhoz kerül.
2022 őszén több pedagógust is elbocsátottak, miután részt vettek a sztrájkjog korlátozása miatt indult polgári engedetlenségi akciókban. Mások a tiltakozások után maguk döntöttek úgy, hogy elhagyják az állami oktatást.
