Szükség van-e házi feladatra? Időről időre komoly vitát gerjeszt ez az – elsőre ártalmatlannak tűnő – kérdés. A szakemberek véleménye megoszlik arról, van-e értelme otthoni feladatokat adni a nyolc-kilenc órán át iskolapadban ülő gyerekeknek, a tanárok és a tanítók zöme azonban ragaszkodik a leckéhez. Egy friss kutatásból az is kiderült, hogy a magyar szülők többsége velük ért egyet.
Tízből hat szülő szerint házi feladatra szükség van – ez derült ki az IDEA Intézet reprezentatív kutatásából, amelynek eredményeit elsőként az Eduline szerkesztősége kapta meg. A június első felében, 1800 fős mintán végzett kutatás azokra fókuszált, akik a „van Önnek nevelt vagy vér szerinti gyermeke?” kérdésre igennel válaszoltak. A szülők négy – tanulással és gyermekneveléssel kapcsolatos – kérdésről mondhatták el véleményüket, kettő ezek közül a magyar oktatásból kiirthatatlannak tűnő, de az alternatív iskolák (és jó pár állami iskola pedagógusának) módszertanából már jó ideje kikopott házi feladathoz kapcsolódik.
Nem véletlenül: a téma időről időre komoly vitákat gerjeszt, a tanárok egy része szerint gyorsabban fejlődnek a diákok készségei, ha otthon is gyakorolnak a feladatokkal, mások szerint viszont kifejezetten káros leckét adni azoknak a gyerekeknek, akik naponta nyolc-kilenc órát ülnek az iskolapadban.
Kell házi? Nem kell házi?
Úgy tűnik, a magyar szülők többsége ragaszkodik a házi feladatokhoz, legalábbis az IDEA kutatásában részt vevők 58 százaléka úgy nyilatkozott, hogy lecke kell, „nekem is volt, ez mindig is így volt”.
Szembetűnő ugyanakkor, mennyire másképp gondolkodnak a házi feladat szükségességéről a különböző pártpreferenciájú szülők. A kormánypártokkal szimpatizálók 66, míg az ellenzéki szavazóknak mindössze 43 százaléka gondolja úgy, hogy szükség van házi feladatra. A nők és a férfiak közül a férfiak a konzervatívabbak ezen a téren, 64 százalékuk ragaszkodik a leckeíráshoz.
Hasonló tendencia körvonalazódik annál a kérdésnél, hogy a diákoknak mikor/hol kellene megírniuk a házi feladatot: a válaszolók 42 százaléka szerint az iskolában, 38 százalék szerint viszont otthon, hogy a gyerekek „elsajátítsák az önálló tanulás módját”. A szülők 11 százaléka egyébként jónak tartja a házi feladatokat, mert felnőttként is tanul belőle, amikor segít a gyermekének, 9 százalék azonban úgy gondolja: a lecke csak arra jó, „hogy amit a tanár nem tudott leadni az órán, azt bepótoltassa a gyerekekkel”.
Itt is nagyok a különbségek, ha a válaszadók pártpreferenciáját vizsgáljuk: a kormánypártra szavazók 43 százaléka szerint otthon kellene megírni a házit, hogy önállóságot tanuljanak a diákok, míg az ellenzék felé húzó szülők mindössze 26 százaléka gondolkodik ugyanígy.
Egyetem, szakma, iskola? Ki dönt?
A kutatók arra is rákérdeztek, hogy kinek kell döntenie a továbbtanulásról. A válaszadók többsége – egészen pontosan 86 százaléka – szerint a szülőnek és a gyereknek együtt kell választania a különböző tanulási utak, iskolák, képzések közül, figyelembe véve a diák érdeklődési körét és a család lehetőségeit. A szülők mindössze 3 százaléka válaszolt úgy, hogy a döntés joga az övé, mert „a szülő tudja leginkább, mi a gyermek érdeke”, 11 százalékuk szerint pedig a gyereknek kell választania a lehetőségek közül.
A válaszokból az is kiderül, hogy a nők jóval nagyobb arányban adnák át a döntés jogát a gyerekeiknek, mint a férfiak – az anyák 16 százaléka gondolja úgy, hogy annak kell a továbbtanulásról döntenie, akinek a jövőjéről van szó.
A pártpreferencia erre is rányomja a bélyegét: a Fidesz-KDNP felé húzó válaszadóknak mindössze 8 százaléka engedné, hogy a gyermeke önállóan határozzon a továbbtanulásról, míg az ellenzéki szavazóknak a 16 százaléka.
Ha „visszabeszél” a gyerek
A kutatás negyedik kérdése nem annyira oktatási, sokkal inkább gyereknevelési témát jár körbe: mi történik, ha a gyerek „visszabeszél”? A válaszolók 49 százaléka azt mondta, engedi a gyereknek, mert „fontos, hogy megélje az érzéseit, utána viszont leülünk, és megbeszéljük az esetet”. Szintén sokan válaszoltak úgy, hogy van, amikor engedik a „visszabeszélést”, és van, amikor kisebb-nagyobb büntetés jár érte.
A gyerekekre csak a szülők 2 százaléka hagyja rá a dolgot, 7 százalékuk nem tudta megmondani, hogyan szokott reagálni ilyen szituációban, 12 százalék viszont azt válaszolta, náluk veszekedés van az ehhez hasonló esetekből, „a szülői szót a gyerek ne kérdőjelezze meg”. Ebben a kérdésben is a férfiak és a kormánypárti szavazók tűnnek konzervatívabbnak.
A részletes kutatási eredményeket itt nézhetitek meg:
A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.
A 2027/2028-as tanévtől jelentősen átalakulhat az iskolaérettségről szóló döntés rendszere. Az oktatási tárca azt közölte, hogy készül egy jogszabálytervezet, amely szerint ismét nagyobb szerepet kaphatnak a szülők és az óvodapedagógusok. Ha ők egyetértenek abban, hogy a gyerek iskolaérett, nem az Oktatási Hivatalnak kell döntenie a kérdésben.
Összegyűjtöttünk néhány izgalmas programot a nyár utolsó heteire!
Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.
@eduline.hu Mennyiből tud ma megélni egy egyetemista? #penzugyitudatossag #szponzoralttartalom #raiffeisen #magyartiktok #fy
♬ eredeti hang - eduline.hu
Több mint 100 kiadvány tankönyvvé nyilvánítása zárult le sikeresen, így ezekkel is bővül az iskolák számára elérhető tankönyvkínálat.
Kevesebb magolás, rövidebb irodalmi feladatsor, több szakmai szabadság és később akár az érvelés visszatérése is jöhet a magyarérettségin. A lehetséges változtatásokról Arató László, a Magyartanárok Egyesületének elnöke és Miklós György, a Szülői Hang alapítója beszélt a Népszavának.
Újraindítanák a budapesti Diákváros korábban leállított projektjét – jelentette be Vitézy Dávid. A fejlesztéshez tartozó területek és a korábban elkészült tervek augusztus végére a Közlekedési és Beruházási Minisztériumhoz kerülnek. A régi terveket az eltelt évek miatt felülvizsgálják, de továbbra is egy lakó- és kollégiumi funkciókat ötvöző városnegyed kialakítása a cél.
