Bár az előző tanévet kihúztuk hosszabb ideig tartó online oktatás nélkül, és a felnőttek mellett a gyerekek számára is elérhetővé váltak a koronavírus elleni vakcinák, a szakértők újabb járványhullámtól tartanak.
Az American Academy of Pediatrics (AAP) kutatása szerint az elmúlt két évben 13,8 millió gyerek esett át koronavírus-fertőzésen – írja a The Washington Post.
Ez az adat és a beadott oltások száma jelenthet egyfajta nyájimmunitást, mivel azonban a vírus folyamatosan mutálódik, az omikron két új, gyorsan terjedő variánsa újabb járványhullámot indíthat el.
A tanév kezdete és a hűvösebb idő jár azzal, hogy az óvodások és az iskolások ismét sokat tartózkodnak majd zárt terekben, ami kedvez a vírusoknak, a betegségek így sokkal könnyebben terjednek.
A The Washington Post egészségügyi szakértőket, gyermek- és háziorvosokat kérdezett meg arról, hogy az iskola és óvoda kezdetével hogyan védekezhetnek a családok a koronavírus újabb variánsaival szemben.
William Schaffner, a Vanderbilt University egészségügyi intézetének professzora szerint a legjobb megoldás még mindig a vakcina. Bár az orvosok egyetértenek abban, hogy a leghatékonyabb védelmet az oltás adja, nem szabad elfeledkeznünk a maszkviselés, a tesztelés és a folyamatos fertőtlenítés fontosságáról sem.
Mivel a gyermekek általában könnyebben átvészelik a vírusfertőzést, mint az idősebbek, rájuk elsősorban a vírus miatti szorongás jelenti a nagyobb veszély – mondják a gyermekorvosok.
Chioma Torres, a Michigani Állami Egyetem viselkedésspecialistája szerint a gyerekek érzik és átveszik a szülők félelmét, éppen emiatt fontos, hogy beszéljünk velük a vírusról, a maszkviselésről és a karanténról.
A magyar tizenévesek 36 százaléka érzi úgy, hogy túl sok időt tölt képernyő előtt, miközben Európában ez az arány már 44 százalék - derült ki a legfrissebb Eurobarométer-felmérésből.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A 16–25 év közötti nappali tagozatos diákok és hallgatók július és augusztus között vállalhatnak munkát a programban, amelyhez a munkáltatók akár közel 280 ezer forintos támogatást is igényelhetnek.
Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Jövő év elején vizsgálni fogja az Oktatási Hivatal, hogy végrehajtották-e a korábban előírt intézkedéseket azok a fenntartók, amelyeknek a tartósan gyenge kompetenciamérési eredmények miatt kellett intézkedési tervet készíteniük.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
