Bruttó 300 ezer forint alatt is lehet az átlagjövedelem: ezekkel az alapszakos diplomákkal keresnek a legkevesebbet
A tízes rangsorban több hasonló területhez tartozó alapképzés is szerepel, de akad köztük olyan szak is, amely elsőre meglepő lehet.
Azonnali fizetésemelést követel a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) a miniszterelnöknek írt levelében, továbbá követeli a kisadózó vállalkozások tételes adójáról (kata) és a rezsicsökkentésről szóló rendelkezések visszavonását, azokról a szakmai, társadalmi egyeztetés megkezdését.
A PDSZ Orbán Viktorhoz írt levelében úgy fogalmazott: "ugyan Ön is többször kijelentette, hogy a közoktatásban dolgozók bérigénye jogos, folyamatosan olyan válaszokat kapunk a sztrájktárgyalásokon és a sajtón keresztül, hogy béremelés - és az is igen csekély mértékű - a jelenlegi költségvetési helyzetben csak brüsszeli támogatás esetén valósulhat meg. Néhány napja azonban kiderült, hogy a rendvédelmi szerveknél dolgozók béremelésére, de még a minisztereinek nyújtott, fejenkénti 650 ezer forintos béremelésére is futja a költségvetésből, nem beszélve az Önt illető javadalmazás még nagyobb mértékű emeléséről is".
Kitértek arra, hogy a belügyminiszter irányítása alatt álló rendvédelmi szervek és az Országgyűlési Őrség hivatásos állományú tagjainak illetménye két ütemben, első lépésben 2022. szeptember 1-jével jelentősen nő. Ez ősztől a tiszthelyettesek esetében átlagosan 30-44 százalékos, a tiszteknél átlagosan 18-25 százalékos emelést jelent, amely összegszerűen azt jelenti, hogy a tiszthelyettesek az eddigi 267 000 forint helyett 384 000 forint, a pályakezdő tisztek az eddigi 393 000 forint helyett 510 000 forint keresethez jutnak - részletezték.
Hangsúlyozzák: azzal együtt, hogy jogosnak tartják a rendkívül alacsony rendőri és katonai fizetések emelését, elvárják a közoktatásban dolgozók bérének legalább ugyanolyan arányú, azonnali emelését is. "A pályakezdő pedagógusok legalább keressenek annyit, mint a pályakezdő tisztek, a több évtizede a pályán lévők pedig az illetménykategóriák szorzóinak arányában még többet" - írták.
A levélben kitértek arra, hogy az óvodák, iskolák súlyos szakemberhiányban szenvednek, a szakos ellátottság már nemcsak nagyvárosoktól távoli kistelepüléseken, de a megyeszékhelyeken és a fővárosban is elégtelen, és ha nem történik a fizetések és a munkaterhelés vonatkozásában érzékelhető változás, ez a helyzet rohamosan romlani fog.
Mint írták, az egyes munkakörökhöz előírt képesítési feltételeknek számos köznevelési intézmény a szakemberhiány már régóta nem tud megfelelni, és a kormány halogatja azokat a legfontosabb és legsürgetőbb lépéseket, amelyek a pályáról elvándorlást, a pedagógusszakmát és a nevelést, oktatást közvetlenül segítő munkaköröket vonzóvá tennék.
A PDSZ levelében kitért arra is, hogy a katatörvény változásával "azoknak a kollégáknak a lába alól is kihúzták a talajt, akik nyomorúságos illetményüket kisadózóként művelődési házakban tartott tanfolyamok, kézművesfoglalkozások, idegenvezetői munka vagy egyéb más egyéni vállalkozói tevékenységgel egészítették ki".
Erre következett "ráadásképpen a rezsiköltségeket érintő intézkedésük, ami közvetlen egzisztenciális veszélybe sodorja az alacsony keresetűeket" - hívták fel a figyelmet. Úgy vélik, hogy a legutóbbi sztrájkbizottsági egyeztetésen "arcpirító választ" kaptak Maruzsa Zoltán államtitkártól, miszerint a gyengülő gazdaság miatt a pedagógusok meggondolják majd a felmondást, mert nem fognak tudni elhelyezkedni.
A PDSZ szerint a helyzet nem a jövőben fog romlani tragikus szintre, hanem már válságos, és a következő sztrájktárgyalásra olyan felhatalmazással érkezzen tárgyalópartner, amely észrevehető, számottevő, azonnali illetményemelést hoz minden közoktatásban érintett számára.
Levelében a PDSZ azt követeli a kormányfőtől, hogy tegyen érzékelhető, azonnali illetményemelésre bérajánlatot, és az augusztus 10-ei megállapodást követően azonnal intézkedjen a kifizetésekről.
"Követeljük továbbá az átgondolatlan kisadózók adózásáról és a rezsicsökkentésről szóló rendelkezéseinek visszavonását, és arról szakmai és társadalmi egyeztetés megkezdését" - olvasható a szakszervezet miniszterelnökhöz írt levelében.
A tízes rangsorban több hasonló területhez tartozó alapképzés is szerepel, de akad köztük olyan szak is, amely elsőre meglepő lehet.
A Szegedi Törvényszék megsemmisítette a kormányhivatal elutasító határozatát, amely megakadályozta, hogy alapítványi fenntartásban induljon újra a 2024-ben bezárt intézmény. Az iskola a tervek szerint a 2027/2028-as tanévben nyithatja meg ismét a kapuit.
Akár 30 év tapasztalattal is csak bruttó 460 ezer forintot keresnek a kulturális dolgozók a szakszervezet szerint. A Közgyűjteményi és Közművelődési Dolgozók Szakszervezete (KKDSZ) a pedagógusbérekhez igazodó bérrendezést követel, ezért a Tisza-frakció valamennyi országgyűlési képviselőjének levelet küldött. A szervezet október 19-én demonstrációt is tart Budapesten.
A szervezet szerint a döntés a polgári engedetlenség miatt kirúgott tanárok folyamatban lévő pereiben is fontos szerepet játszhat.
„Nem egy nulladik évfolyamra van szükség, hanem az első osztályt kellene módszertanilag és szemléletében máshogy elkezdeni” – reagált a Magyar Óvodapedagógiai Egyesület (MOE) a Nemzeti Pedagógus Kar legújabb javaslatára. A szervezet szerint a nulladik osztály bevezetése gyakorlatilag irreális elképzelés, amely ahelyett, hogy megoldaná a problémát, csupán elfedné az iskolarendszer merevségéből fakadó hiányosságokat.
Ne kisiskolásokat várjanak a tanítók az első osztályba, hanem az iskola alkalmazkodjon jobban a hat-hét éves gyerekek életkori sajátosságaihoz – többek között ezt javasolja a Nemzeti Pedagógus Kar óvodai szakmai munkacsoportja. Szerintük az általános iskola első két évének, de legalább az első osztálynak a játékos átmenetről kellene szólnia.
Átfogó, életkornak megfelelő szexuális nevelést javasol az Európa Tanács mind a 46 tagállamában. A szervezet szerint a gyerekeknek nemcsak biológiai ismeretekre van szükségük, hanem arra is, hogy felismerjék a bántalmazást, tisztában legyenek a saját határaikkal, és tudják, mikor és hogyan kérhetnek segítséget.
Az elkövető egy 17 éves fiú, aki tettét azzal indokolta, hogy az iskolába járó fiatalok korábban gúnyolták őt, ezért haragudott rájuk.
Fendler Judit több olyan esetet is felidézett, amikor állítása szerint kormányközeli vállalkozók és fideszes politikusok próbálták befolyásolni az egyetem beszerzéseit.
Nem mindegy, mikor fejeztétek be a tanulmányaitokat, és az sem, hogy utána továbbtanultok vagy munkába álltok.
A korai szelekció megszüntetését, a tankötelezettség 18 évre történő visszaemelését és 10-12 évfolyamos egységes iskolák létrehozását javasolja a Civil Közoktatási Platform (CKP).