Bár még mindig nem jelent meg a 2022/23-as tanév hivatalos menetrendje, megnéztük, hogy a korábbi évek alapján mire számíthatnak a diákok és a szüleik szeptembertől.
Figyelem, a cikk nem a hivatalos kormányrendelet alapján született, de a korábbi tapasztalataink alapján nagy eltérés nem lehet az alábbi dátumok és a tanév hivatalos rendje között.
A 2022-2023-as tanév várhatóan szeptember 1-jén, csütörtökön kezdődik, és 2023. június 15-ig, csütörtökig tart majd, kivéve a végzősöknek, akik az érettségi előtt zárják a tanévet. A tanév első félévének hagyományosan január 20-án van vége, az iskolák általában január végéig értesítik a diákokat és a szülőket a félévi eredményekről.
Az őszi szünet az eddigi tapasztalatok alapján október 23. és november 2. körül szokott lenni, 2022-ben viszont október 23. vasárnapra esik. Így az őszi szünet vélhetően október 22-től (szombattól) november 2-ig (szerdáig) tart majd.
A téli szünet előtti utolsó tanítási nap 2022. december 21-22. (szerda vagy csütörtök) lesz, az viszont kérdéses, mikor kell először iskolába menni, ugyanis január 2-a hétfő.
A tavaszi szünet húsvét körül szokott lenni, ez 2023-ban április 7-10. között lesz, így a szünetre is április elején lehet számítani.
Ha megjelenik a 2022/23-as tanév rendje, frissítjük a cikket az új dátumokkal.
Amit már most tudunk
A munkarendet meghatározó minisztérium úgy döntött, hogy 2023-ban egyetlen egynapos, "ledolgozós” hétvége sem lesz. De mikor lesznek hosszú hétvégék? Itt megnézhetitek a listát.
A magyar tizenévesek 36 százaléka érzi úgy, hogy túl sok időt tölt képernyő előtt, miközben Európában ez az arány már 44 százalék - derült ki a legfrissebb Eurobarométer-felmérésből.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A 16–25 év közötti nappali tagozatos diákok és hallgatók július és augusztus között vállalhatnak munkát a programban, amelyhez a munkáltatók akár közel 280 ezer forintos támogatást is igényelhetnek.
Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Jövő év elején vizsgálni fogja az Oktatási Hivatal, hogy végrehajtották-e a korábban előírt intézkedéseket azok a fenntartók, amelyeknek a tartósan gyenge kompetenciamérési eredmények miatt kellett intézkedési tervet készíteniük.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
