Adatok bizonyítják, hogy nem javult az oktatás minősége 2010 óta, az iskolák szakmai autonómiája megszűnt, a pedagógus-életpálya romokban, a diákok teljesítménye nem javult, esélyegyenlőségről pedig szó sincs.
Nem lesz egyszerű feladata Pintér Sándor belügyminiszternek, ha eredményt akar felmutatni az ő tárcájához került oktatásügyben - írja a hvg360 az oktatásügy lehetséges útjait összegző nagy cikkében.
A lap szerint az oktatáskutatók évek óta jelzik, hogy a köznevelési rendszerrel komoly gondok vannak, a kormányzat mégis inkább ideológiai háborút folytat az iskolákkal ahelyett, hogy a bajok megoldására koncentrálna.
Számos következtetést le lehet vonni A közoktatás indikátorrendszere című, a hozzáférhető adatokból összeállított kötetből, az országos kompetenciamérésekből, valamint a PISA-felmérések adataiból is - emeli ki az oldal.
Mindezek azt mutatják, hogy az alapvető cél, a diákok esélyegyenlőségének javítása nem valósult meg.
Észak- és Kelet-Magyarországon akad, ahol a tanulók negyede lemorzsolódással veszélyeztetett. Nem igazán sikerült a roma tanulók felzárkóztatása sem, most is ugyanolyan csekély hányaduk jut el a gimnáziumig, mint tíz évvel korábban. Ugyancsak kevesen kerülnek közülük érettségit adó szakképzésbe, csupán az érettségi nélküli szakképzésben nőtt valamelyest az arányuk. A problémák viszont itt nem érnek véget, a tanárok átlagéletkora lassan eléri a nyugdíjkorhatárt, a pedagógusok túlterheltek és a bérrendezés is évek óta csúszik.
A teljes cikket elolvashatjátok a hvg360-on.
A CKP szerint a Nemzeti alaptantervnek jóval kevésbé részletes, valódi alaptantervvé kellene válnia: konkrét tantárgyak, merev követelmények és kötelező óraszámok helyett csak a műveltségi területeket, közös fejlesztési célokat és a heti maximális tanítási időt határozná meg.
Az ösztöndíjakat is fedező normatíva összege 2020 óta változatlan, jelenleg évi 166 600 forint hallgatónként.
A Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének (TÖÖSZ) felmérése szerint a települések több mint 63 százaléka készen állna arra, hogy újra nagyobb szerepet vállaljon a helyi iskolák működtetésében.
Kimondták, hogy a beavatkozás „nem volt szükséges egy demokratikus társadalomban”.
Mutatjuk a feladatsort és a javítási-értékelési útmutatót!
Nehéz helyzetbe került sok pedagógus, aki munkahelyet váltott a nyáron, mert sokan a korábbiakhoz képest kevesebb fizetést kaptak – hívta fel a problémára a figyelmet a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ). Ezen kívül azt is kiemelték, hogy a NOKS-és egyéb munkakörben dolgozók fizetésemelése kapcsán még nincsenek konkrét határidők, ezért, ha szükséges lesz, akkor sztrájkolni fognak.
A rendőrség csütörtök reggel megkezdte az épületek átvizsgálását.
A korábban már sokat tárgyalt oktatáspolitikai változtatási javaslatok mellett több új megközelítést is megfogalmazott a Történelemtanárok Egylete az oktatási rendszer átalakításáról.
